Rendhagyó történelemóra

Point Alpha. A budapesti vezetés 1989-ben az utolsó helyre tette, de nem zárta ki, hogy a Varsói Szerződés megtorlást alkalmaz a magyarországi események miatt. Ezek csúcspontja volt a szeptember 10-én bejelentett döntés: másnaptól legálisan elhagyhatják Magyarországot, Nyugatra távozhatnak az országukba visszatérni nem akaró keletnémet polgárok. Mindezt Horn Gyula volt külügyminiszter és miniszterelnök jelentette ki tegnap, Berlintől 400 kilométerre, a Thüringia és Hessen tartomány határán fekvő emlékhelyen. A Point Alpha a valamikori nyugati oldalon fekvő amerikai katonai táborról és megfigyelő pontról kapta elnevezését, ám láthatók itt relikviaként keletnémet határvédelmi berendezések is. Ez a hely volt a Varsói Szerződés legnyugatibb pontja, mindkét oldalon hatalmas fegyverarzenállal. Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter szerint nemcsak magyar részről, de német oldalon is voltak olyan félelmek, hogy a magyarországi határnyitásnak, a háttérben Moszkva hallgatásával, nem lesz jó vége: Moszkvában leválthatják a peresztrojka atyját, Gorbacsovot, visszatérhetnek a kemény kéz politikájához. Horn emlékeztetett arra, hogy román és csehszlovák részről (Ceausescu és Jakeš) katonai fellépést sürgettek Magyarország ellen, a magyarok azonban leginkább a gazdasági blokádtól tartottak. „A szovjetek azzal cselekedték a legjobbat, hogy nem szóltak bele abba, milyen rendszert akarunk” – summázta Horn a korabeli moszkvai külpolitika lényegét. Megerősítette, hogy a szeptemberi döntés előtt nem konzultáltak a szovjet vezetéssel.