Putyin vulgárisan kikelt magából

Egy újságírói kérdésre olyan otromba szavakkal válaszolt az orosz elnök hétfői brüsszeli sajtóértekezletén, hogy azokat a tolmács jobbnak látta nem lefordítani. Erről tegnap számoltak be a hírügynökségek. A Le Monde tudósítója feltette Putyinnak a kérdést: vajon a Csecsenföldön bevetett repeszbombák, amelyek emberek százait ölik meg, nem vezetnek-e a terrorizmus kiirtása címén a lakosság kiirtásához? A felbőszült Putyin azt fejtegette, hogy a tudósító a csecsen lázadók részéről veszélyeztetve van akkor is, ha keresztény, akkor is, ha ateista, sőt akkor is, ha áttér a hagyományos iszlámra. A sajtóértekezleten készült hangfelvétel tanúsága szerint ezután következett az angolra immár nem tolmácsolt kisiklás. Putyin moszkvai körülmetélő műtétet ajánlott fel az újságírónak arra az esetre, ha radikális iszlámistává óhajtana válni. Megfogalmazása az AFP szerint lényegében a kasztrálásra tett ajánlatként hangzott.

Putyin tegnap ismét félresöpörte a csecsenföldi válság békés megoldását szorgalmazó nyugati tanácsokat, s orosz belügynek minősítette a problémát, amelyet „Oroszországnak és a csecsen népnek önállóan kell megoldania a csecsen nép és az egész Oroszországi Föderáció érdekeinek megfelelően”. Az orosz elnök néhány órás norvégiai munkalátogatása keretében, az ugyancsak Oslóba látogató Gerhard Schröder német kancellárral tárgyalt, majd a sajtót tájékoztatva azt hangoztatta, a csecsen probléma „annyira bonyolult, hogy aligha lenne képes bárki átfogó ajánlást adni a megoldására. Megjegyezte ugyanakkor, hogy számára egyáltalában nem közömbös az európai partnerek véleménye, s jelezte: köszönetet mondott német tárgyalópartnerének a moszkvai túszdráma idején adott támogatásért. Schröder ígéretet tett arra, hogy megvizsgálják annak a Németországban tartózkodó csecsen nőnek az ügyét, aki az egyik német tv-állomásnak adott nyilatkozatában nyilvánosan beismerte: három orosz katonát és egy rendőrt ölt meg Csecsenföldön.

Előzőleg, hétfőn este Brüsszleben Lord Robertson NATO-főtitkár arról biztosította az orosz elnököt, hogy újabb kelet-európai országok meghívása a szövetségbe nem fogja sérteni Oroszország nemzetbiztonsági érdekeit. A Robertsonnal való találkozót azért iktatták Putyin programjába, mert már korábban elhárította a NATO jövő heti prágai csúcsértekezletére szóló meghívást. Putyin nem akarta prágai jelenlétével is kifejezni Moszkva beletörődését a NATO újabb keleti bővítésébe. A csecsen helyzetről szólva a NATO főtitkára kijelentette, hogy Oroszországnak joga van területén megvédeni a rendet és törvényességet, és számíthat a NATO támogatására, ha terroristák fenyegetik. A fegyverrel harcoló csecseneket ő felkelőknek nevezte, de elismerte, hogy a jelek szerint már vannak köztük külföldi elemek. Megértését hangoztatta Oroszország nehéz helyzete iránt, de hozzátette, hogy a csecsen problémára nemcsak katonai, hanem politikai megoldást is kell találni.

Ezt megelőzően az EU–orosz csúcson is felszínre kerültek a nézeteltérések. Rasmussen dán kormányfő szerint a csecsen konfliktus ügyét nem lehet kizárólag a terrorizmus problémájával azonosítani, és csakis tárgyalások útján lehet rendezni. Putyin ezzel szemben szenvedélyes hangvételű fejtegetésbe bocsátkozott arról, hogy Oroszország igenis a terrorizmus ellen harcol Csecsenföldön.