Putyin: valós fenyegetést jelent Oroszország számára a külföldi katonai jelenlét Ukrajnában

Vlagyimir Putyin

A NATO katonai jelenléte Ukrajnában valós fenyegetést jelent Oroszország számára, Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter pedig gyakorlatilag megnyitotta a NATO-ba vezető utat Kijev számára – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub plenáris tanácskozásán csütörtökön Szocsiban.

Putyin szerint a NATO már tagság nélkül is megkezdte Ukrajna területének „birtokba vételét”. Nehezményezte, hogy a nyugati hatalmak a hidegháború lezárásakor, a német újraegyesítés idején „becsapták” Oroszországot a NATO bővítésének kérdésében, azt ígérve neki, hogy a szövetség nem fog kelet felé terjeszkedni, most meg arra hivatkoznak, hogy erről papír sosem született. Kifogásolta, hogy az amerikai rakétavédelemnek a Romániába és Lengyelországba telepített létesítményei szerinte támadófegyverek indítására is alkalmasak.

Az orosz vezető ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a hadászati stabilitásról és a kiberbiztonságról folytatott orosz-amerikai tárgyalások „a helyes irányba” haladnak. Mint mondta, a kétoldalú viszony a hidegháború szintjére esett vissza, de a Joe Bidennel júniusban megtartott csúcstalálkozó produktív volt, és az mutatta, hogy Washington a kapcsolatok építésére törekszik. Rámutatott, hogy a két ország közötti kereskedelem 23 százalékkal bővült.

Putyin az este folyamán többször is helyeselte Bidennek az afganisztáni csapatkivonásról hozott döntését. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy azért, ami Afganisztánban történik, főképp azok az országok felelősek, amelyek az elmúlt húsz évben ott harcoltak. Sürgette Kabul befagyasztott kintlévőségeinek felszabadítását.

Az orosz elnök szerint Oroszország közeledik ahhoz az állásponthoz, hogy a tálibokat le kell venni a terrorszervezetek listájáról, de – mint mondta – ebben a kérdésben az ENSZ Biztonsági Tanácsa hivatott dönteni. Putyin biztosította közönségét, hogy Moszkva és Peking nem fog katonai blokkot létrehozni és alaptalannak nevezte az ezzel kapcsolatos aggályokat.      

Putyin a fórumon gratulált Nobel-békedíjához Dmitrij Muratovnak, a Novaja Gazeta című független napilap főszerkesztőjének, aki azt mondta, hogy az elismerést az egész ország kapta. Muratov a fórumon felhívta az elnök figyelmét arra, hogy az idegen ügynökökről rendelkező törvény értelmében az ilyen minősítésről nem bíróság dönt, és indítványozta a jogszabály felülvizsgálatát.

Putyin a válaszában azt mondta, hogy a jogszabály alkalmazása nem lesz tömeges méretű, és túlzásnak nevezte az ezzel kapcsolatos aggodalmakat. Megígérte, hogy „tökéletesíteni” fogják a törvényt, pontosítani fogják „az elmosódott kritériumait” és nem fognak vele visszaélni. Ugyanakkor szükségesnek nevezte ezt a jogszabályt, mert a belpolitikai tevékenységet folytatók külföldi anyagi támogatásáról rendelkezik, de nem tiltja meg ezt a tevékenységet. Az orosz társadalomnak pedig az elnök szerint joga van „megjelölni” a külföldről érkező pénzeket.

Az elnök óvta Európát attól, hogy megpróbálja korlátozni Oroszországot az energetika területén. Közölte, hogy az Északi Áramlat-2 vezetéken azonnal megindulhat a szállítás, amint Németország erre megadja az engedélyt. Közölte, hogy a szállítórendszer második vezetékét decemberre tölthetik fel. Putyin arra figyelmeztetett, hogy a kitermelésbe fektetett beruházások elmaradása olajhiányhoz vezethet.    

Nyitó előadásában Putyin az mondta, hogy Oroszországot a világ dolgaiban az észszerű és optimista konzervativizmus fogja vezérelni. Úgy vélekedett, hogy most először van esély „nagy háború nélkül és nem annak eredményei alapján” stabil világrendet kialakítani. „A világ átrendeződésének elkövetkező időszakában, amelynek kimenetele még nem ismert, a mérsékelt konzervativizmus a legészszerűbb világnézeti elv” – mondja az elnök.

Putyin szerint az ENSZ a világ számára nélkülözhetetlen „egészséges optimizmus” hordozója, amelyet reformálni kell, de fontos, hogy „a fürdővízzel együtt ne öntsék ki a gyereket is”. Sürgette az összefogást a globális problémák megoldásában. Leszögezte, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjait nem szabad megfosztani vétójoguktól, mert annak híján a világszervezet egyszerűen a vita terepévé válik. Ugyanakkor egyetértett a török felvetéssel, hogy a testületet kiegyensúlyozottabbá kell tenni.

Kitért egyebek között a gendervitára is. Meglátása szerint a férfiak és a nők jogairól szóló vita számos nyugati országban teljes fantazmagóriává vált. „Az új megközelítések fanatikusai odáig mennek, hogy magukat a fogalmakat is el akarják törölni. Akik vállalják a kockázatot, hogy kimondják, a férfiak és a nők még mindig léteznek, és hogy ez biológiai tény, azokat szinte kiközösítik” – mondta Putyin.

Kifogásolta az apa és az anya, valamint az anyatej szó behelyettesítését, valamint azt, hogy gyermekekre - a szülők mellőzésével - gyakorlatilag ráerőltetik a koncepciót, hogy a nemváltoztatás egyszerű választás kérdése. Megjegyezte, ez szerinte „az emberiesség elleni bűncselekmény határán van".

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?