Putyin jóváhagyta az orosz ajkúak számára egyszerűsített állampolgársági törvény módosítását

Az államfő rendeletben határozott arról, hogy rehabilitálják a krími tatárokat, illetve a terület represszió sújtotta más népeit is. A jogszabályt az orosz kormány még a Krím-félsziget Oroszországhoz csatolása előtt, március 11-én terjesztette be a parlamentnek, amely azt - gyorsított menetben - április negyedikén elfogadta.    Szakértők szerint az orosz állampolgárság egyszerűsített megszerzése a Krímben, illetve a Kelet- és Dél-Ukrajnában élő oroszok millióit célozza meg.     A törvény olyan külföldön élő orosz anyanyelvű emberekre, - a megfogalmazás szerint "honfitársakra" - vonatkozik, akiknek felmenői, vagy az illető saját maga korábban állandó jelleggel az Oroszországi Föderációban, a Szovjetunióban vagy a cári Oroszországban élt.    Az Orosz Migrációs Szolgálat által ebből a célból alakított bizottság fogja személyes beszélgetés során megállapítani azt, hogy az orosz állampolgárságot kérelmező személy orosz anyanyelvűnek minősül-e. Azok, akik megfelelnek ezen a beszélgetésen, különleges beutazó vízumot kapnak, amelynek alapján azonnal állandó tartózkodási engedélyre tesznek majd szert. Az ilyen egyszerűsített állampolgárság megszerzése nem tarthat majd tovább három hónapnál.    A törvény ugyanakkor előírja, hogy csakis a "külföldi állampolgárságról" való lemondás esetén szerezhetik meg egyszerűsített eljárásban az orosz állampolgárságot az orosz anyanyelvű "honfitársak".    Putyin ugyancsak hétfőn jelentette be, hogy rendeletben rehabilitálta a krími tatárokat, örményeket, németeket, görögöket, mindazokat a népeket, amelyeket represszió sújtott a sztálini önkény idején.    A krími tatár kisebbség a félsziget közel kétmilliós lakosságának 12-15 százalékát teszi ki. 1944. május 18. előtt ez az arány mintegy 20 százalékos volt. A tatárok vallási és politikai vezetőinek a hitleri Németországgal való összejátszása miatt náci kollaboránsnak minősítették és kollektív bűnösnek kiáltották ki a teljes tatár lakosságot - mintegy 183 ezer embert -, s 1944-ben néhány nap alatt a Krím-félszigetről Üzbegisztánba, Kazahsztánba, Tádzsikisztánba és a Szovjetunió más távoli vidékeire, munkatáborokba deportálták. Hasonló önkény sújtotta a rendeletben megnevezett más népcsoportokat is.