Washington. A Bagdad melletti Abu Graib börtönben megkínzott és megalázott iraki foglyok csaknem kivétel nélkül köztörvényes bűnözők voltak, akiktől aligha remélhetett használható értesüléseket az amerikai hírszerzés. Ezt állapította meg csütörtökön a visszaélések feltárásával foglalkozó független amerikai bizottság.
Puszta szadizmusból cselekedtek
James Schlesinger, a testület elnöke a szenátus katonai bizottsága előtti meghallgatásán úgy nyilatkozott, hogy a világraszóló botrány elhíresült digitális fotóin látható foglyok többsége köztörvényes bűnöző. Joseph Lieberman demokrata párti szenátor megkérdezte, hogy ha semmit sem lehetett megtudni tőlük, miért félemlítették meg őket az arcukba vicsorító kutyákkal, és miért kényszerítették őket meztelenségre. Schlesinger válasza: esetenként puszta szadizmusból. Hozzátette, hogy a tartalékos katonai rendőröket a katonai hírszerzés tisztjei buzdították az ilyen viselkedésre így a foglyok lemeztelenítésére.
A meghallgatáson megállapították, hogy a börtönben negyvennégyféle visszaélést követtek el, ebből tizenhármat a katonai hírszerzés által lefolytatott kihallgatások során. Két tábornok a szenátusi bizottságnak elmondta, hogy a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) kérésére az amerikai hadsereg az eddig kitudódottnál is sokkal több foglyot tartott az Abu Ghraib-i börtönben és más hasonló intézményben, bármiféle nyilvántartás nélkül, azzal a céllal, hogy eldugja őket a nemzetközi vöröskereszt ellenőrei elől.
Az amerikai szárazföldi erők kebelében végzett augusztusi vizsgálat nyolc ilyen „kísértetfogoly” esetét azonosította. A feltárásban részt vett két tábornok a meghallgatáson úgy becsülte, hogy ez a szám elérheti a százat is, de a pontos számot nem lehet tudni – éppen a nyilvántartás hiánya miatt.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.