Puccskísérletek a világban

1991. augusztus 19. SZOVJETUNIÓ: Sikertelen puccskísérlet zajlott le Mihail Gorbacsov szovjet elnök ellen, akit a vezetés keményvonalas tagjai leváltottak tisztségéből. A Moszkvába visszatért Gorbacsov 22-én elrendelte a puccsisták letartóztatását.
   

1991. szeptember 30. HAITI: A hadsereg megbuktatta az egy évvel korábban beiktatott, demokratikusan megválasztott Jean-Bertrand Aristide elnököt, a hatalmat 1994-ig katonai kormányzat gyakorolta.
   

1991. december 22. GRÚZIA: Az ellenzék fegyverrel döntötte meg Zviad Gamszahurdia elnök uralmát, az államfői posztot 1992 márciusától Eduard Sevardnadze volt szovjet külügyminiszter töltötte be.
   

1992. január 12. ALGÉRIA: Öt nappal az első demokratikus választások második fordulója előtt katonai hatalomátvétel zajlott le, Sadli Bendzsedid elnököt lemondatták. (Az első fordulóban az iszlamista erők szerepeltek legjobban.)
   

1992. április 30. SIERRA LEONE: Katonai puccs döntötte meg Joseph Saidu Momoho elnök hatalmát, a junta vezetőjét, Valentine Strasser századost 1996 januárjában saját társai mondatták le.
   

1993. október 21. BURUNDI: Tuszi lázadók kudarcba fulladt puccskísérlet során meggyilkolták Melchior Ndadaye-t, Burundi első hutu elnökét.
   

1994. július 23. GAMBIA: Az 1965 óta hatalmon lévő Dawda Jawara elnök uralmát államcsíny döntötte meg.
   

1995. szeptember 28. COMORE SZIGETEK: A francia Bob Denard vezette zsoldosok megdöntötték Said Mohamed Djohar elnök uralmát, a rendet francia katonai intervenció állította helyre. 1999-ben katonai puccs történt, amelynek vezetője, Azali Assoumani ezredes később az elnökválasztást is megnyerte. 2008-ban ismét a hadsereg döntötte meg Mohamed Bacar elnök hatalmát, akinek újraválasztását az Afrikai Unió törvénytelennek minősítette.
   

1997. február 28. TÖRÖKORSZÁG: A hadsereg memorandummal provokálta ki a gyújtó hangú iszlamista beszédeket tartó Necmettin Erbakan kormányfő lemondását - ez június 18-án történt meg. A vértelen hatalomátvételt virtuális vagy posztmodern puccsként emlegetik.
   

1997. május 17. ZAIRE: Felkelés döntötte meg a 32 éve hatalmon lévő Mobutu Sese Seko uralmát, a Kongói Demokratikus Köztársaságra átkeresztelt afrikai ország új elnöke Laurent-Désiré Kabila lett. Kabila 2011-ben halt meg egy puccskísérlet során.
   

1997. október 14. KONGÓI KÖZTÁRSASÁG: Denis Sassou Nguesso tábornok, volt diktátor milíciái elfoglalták a főváros Brazzaville-t. Pascal Lissouba államfő elmenekült az országból.
   

1999. április 9. NIGER: Testőrei meggyilkolták Ibrahim Baré Mainassara elnököt.
   

1999. október 12. PAKISZTÁN: A hadsereg vértelen puccsal megbuktatta Navaz Sarif miniszterelnököt, miután az meneszteni akarta Pervez Musarraf tábornokot, a fegyveres erők főparancsnokát, Musarrafot később államfőnek választottak meg.
   

1999. december 24. ELEFÁNTCSONTPART: A katonák elmozdították hivatalából Henri Konan-Bédié elnököt, ez volt az első államcsíny az 1960 óta független nyugat-afrikai ország történetében.
   

2000. május 19. FIDZSI SZIGETEK: Őslakos fegyveresek ejtették foglyul a miniszterelnököt, akit csak két hónap után engedtek szabadon. A hatalmat még májusban a hadsereg vette át, a katonák lemondatták Ratu Sir Kamisese Mara államfőt és megállapodtak a lázadókkal egy új kormány felállításáról.
   

2002. április 12. VENEZUELA: A hadsereg megkísérelte megdönteni Hugo Chávez államfőt, aki ellen napok óta tömegek tüntettek Caracas utcáin. Chávez lemondott, de híveinek nyomására a katonák által kijelölt új elnök visszalépett, és Chávezt 14-én ismét beiktatták tisztségébe.
   

2003. március 15. KÖZÉP-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG: Ange-Félix Patassé államfő külföldi látogatása alatt a Francois Bozizé tábornok vezette lázadók vették át a hatalmat. 2013 márciusában újabb lázadás mozdította el a lázadóvezérből lett átmeneti államfőt, Michel Djotodiát.
   

2003. szeptember 14. BISSAU-GUINEA: A hadsereg magához ragadta a hatalmat, Kumba Yala elnököt letartóztatták. 2009 márciusában katonai lázadás tört ki, miután merénylet áldozata lett a hadsereg vezérkari főnöke, a fellázadt katonák meggyilkolták Joao Bernardo Vieira elnököt.

2004. február 29. HAITI: Lázadás buktatta meg a második mandátumát töltő Jean-Bertrand Aristide elnököt, aki egy amerikai repülőgépen hagyta el az országot.
   

2005. augusztus 3. MAURITÁNIA: A hadsereg megdöntötte Mauja Uld Szid'Ahmed Taja államfő hatalmát, az ország vezetését a 17 tagú Igazság és Demokrácia Katonai Tanácsa vette át, a parlamentet feloszlatták.
   

2006. szeptember 19. THAIFÖLD: A hadsereg vértelen hatalomátvételt hajtott végre, az ázsiai országban ezután új, a katonáknak nagyobb hatalmat biztosító alkotmányt fogadtak el, majd 2007 végén választásokat rendeztek.
   

2006. december 5. FIDZSI SZIGETEK: A belpolitikai válság miatt a hadsereg vette át a hatalmat, menesztette a kormányt, feloszlatta a parlamentet, a főparancsnok Frank Voreqe Bainimarama ellentengernagy elnöki jogkörrel ruházta fel magát.
   

2008. február 11. KELET-TIMOR: A 2002-ben függetlenné vált országban államcsínyt kísérelt meg a hadsereg, a kudarcba fulladt akció során a Nobel-békedíjas José Ramos-Horta elnök súlyosan megsebesült.
   

2008. augusztus 6. MAURITÁNIA: Az elnöki testőrgárda foglyul ejtette az ország első demokratikusan megválasztott államfőjét, Szidi Mohamed Uld Sejk Abdallahit, a hatalmat 11 tagú junta vette át az elnöki testőrség menesztett parancsnokának vezetésével.
   

2008. december 23. GUINEA: Az országot 1984 óta irányító Lansana Conté elnök halála után egy nappal a hadsereg vette át a hatalmat.
   

2009. június 28. HONDURAS: A katonaság letartóztatta és Costa Rica-i száműzetésbe küldte Manuel Zelaya baloldali elnököt, akit a parlament egyhangú szavazással megfosztott tisztségétől.
   

2010. február 18. NIGER: A hadsereg letartóztatta az 1999 óta hivatalban lévő Mamadou Tandja elnököt, aki az alkotmány előírásai ellenére is ragaszkodott hatalmához. A katonai junta átmenetet ígért a polgári kormányzásba, 2011-ben megtartották az elnökválasztást.
   

2011. február 12. EGYIPTOM: A milliós tömegtüntetések nyomására, a hadsereg felszólítására lemondott Hoszni Mubarak elnök. A hatalmat a katonáknak adta át, az ország irányítását a fegyveres erők legfelső tanácsa vette át.
   

2012. március 12. MALI: A hadsereg megbuktatta Amadou Touré államfőt, mert úgy vélték, alkalmatlan az afrikai ország északi felét elfoglalt iszlamista lázadók elleni harc vezetésére. A puccsisták április 7-én az egyre erősebb külföldi nyomásnak engedve beleegyeztek az alkotmányos rend helyreállításába.
   

2013. július 3. EGYIPTOM: A hadsereg megbuktatta a demokratikusan megválasztott, iszlamista Mohamed Murszi elnököt, aki ellen országszerte milliók tüntettek. Abdel-Fattah esz-Szíszi tábornok, a hadsereg parancsnoka felfüggesztette az alkotmányt, szakértői kormány létrehozásáról és előre hozott választások megrendezéséről döntött.
   

2014. május 22. THAIFÖLD: A hadsereg a súlyos zavargások és a politikai instabilitás miatt vértelen államcsínyt hajtott végre, amely után őrizetbe vette az addigi kabinetet és a kormányellenes tüntetők vezetőit is. Augusztus 21-én a puccsot végrehajtó katonai junta vezetőjét, Prajuth Csan-ocsa tábornokot választották meg miniszterelnöknek.
   

2015. január 22. JEMEN: Síita húszi lázadók lemondásra kényszerítették Abed Rabbo Manszúr Hádi államfőt, feloszlatták a parlamentet és bejelentették, hogy átveszik az ország irányítását. Jemenben azóta polgárháború folyik.