Prága nem tárgyal

Prága/Bécs. A cseh kormány nem kíván tárgyalásokba bocsátkozni az osztrákokkal a II. világháború után kiadott beneši dekrétumokról, míg a külügyminisztérium nem zárkózik el a szakmai vita elől – közölték tegnap Prágában.

A prágai kormány, illetve diplomácia szóvivője az osztrák parlament alsóházának arra a csütörtöki határozatára reagált, amely felszólítja az osztrák kabinetet, hogy folytasson tárgyalásokat Csehországgal a beneši dekrétumok hatályon kívül helyezéséről. A dekrétumok jogi vitatémát képeznek – nyilatkozta Aleš Pospíšil külügyi szóvivő. Vagyis a témát először a szakértőknek kellene megvitatniuk. Libor Rouček kormányszóvivő ugyanakkor azt mondta, hogy a dekrétumok kérdése már nem nyitott, mert azok kihunytak. Ezen az állásponton nincs ok változtatni. A cseh parlamenti pártok szintén visszautasítják az osztrák követelést. Jan Zahradil, az ellenzéki ODS árnyékkormányának külügyminisztere szerint a követelés botrányos. Támadást jelent Csehország jogfolytonossága ellen, és megkérdőjelezi Európa II. világháború utáni realitásait. Mint mondta, ezt a követelést egyetlen cseh kormány sem fogadhatja el. Miroslav Grebeníček, Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának elnöke hallatlan arcátlanságnak minősítette az osztrák honatyák döntését. Vladimír Špidla, a kormányzó szociáldemokraták elnöke szerint lehetetlen, hogy ma erről tárgyaljanak.

Érdekes írást közölt tegnap a témáról a prágai Lidové noviny, megállapítva: ha Eduard Benešnek a szudétanémet kérdés rendezésében a II. világháború után hangoztatott álláspontját az emberi jogok mai értelmezése szerint ítélnénk meg, akkor a volt csehszlovák államfő tettei népirtásnak minősülnének, amiért Milosevicshez hasonlóan ő is nemzetközi bíróság elé kerülne. Petr Placák történész azt írja, a német kérdés beneši rendezése józan fejjel átgondolt politikai döntés volt a cseh föld német elemtől való etnikai megtisztítása érdekében, egy olyan korban, amikor erre egyedülálló lehetőség kínálkozott. Ezt a lehetőséget a fanatizált német kisebbség jelentős része által támogatott náci megszálló rendszer kegyetlensége, a Nyugat nem egészen tiszta lelkiismerete, és elsősorban a sztálini Oroszország birodalmi étvágya, Közép-Európa hatalmi bekebelezése teremtette meg. A szerző idézi Beneš több kijelentését, amelyekben a volt államfő nyíltan hangoztatta: ki kell használni a háború utáni helyzetet és Csehszlovákiát meg kell tisztítani a németektől és a magyaroktól. Placák összegzi: tehát nem a bűnösöket kell igazságosan megbüntetni, hanem bizonyos etnikai csoportot kell likvidálni. Hozzáteszi: Beneš felelősséget visel azért is, hogy a német és a magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárokat a háború után megfosztották elemi emberi és állampolgári jogaiktól. (m, t)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?