Prága/Bécs. A cseh kormány nem kíván tárgyalásokba bocsátkozni az osztrákokkal a II. világháború után kiadott beneši dekrétumokról, míg a külügyminisztérium nem zárkózik el a szakmai vita elől – közölték tegnap Prágában.
Érdekes írást közölt tegnap a témáról a prágai Lidové noviny, megállapítva: ha Eduard Benešnek a szudétanémet kérdés rendezésében a II. világháború után hangoztatott álláspontját az emberi jogok mai értelmezése szerint ítélnénk meg, akkor a volt csehszlovák államfő tettei népirtásnak minősülnének, amiért Milosevicshez hasonlóan ő is nemzetközi bíróság elé kerülne. Petr Placák történész azt írja, a német kérdés beneši rendezése józan fejjel átgondolt politikai döntés volt a cseh föld német elemtől való etnikai megtisztítása érdekében, egy olyan korban, amikor erre egyedülálló lehetőség kínálkozott. Ezt a lehetőséget a fanatizált német kisebbség jelentős része által támogatott náci megszálló rendszer kegyetlensége, a Nyugat nem egészen tiszta lelkiismerete, és elsősorban a sztálini Oroszország birodalmi étvágya, Közép-Európa hatalmi bekebelezése teremtette meg. A szerző idézi Beneš több kijelentését, amelyekben a volt államfő nyíltan hangoztatta: ki kell használni a háború utáni helyzetet és Csehszlovákiát meg kell tisztítani a németektől és a magyaroktól. Placák összegzi: tehát nem a bűnösöket kell igazságosan megbüntetni, hanem bizonyos etnikai csoportot kell likvidálni. Hozzáteszi: Beneš felelősséget visel azért is, hogy a német és a magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárokat a háború után megfosztották elemi emberi és állampolgári jogaiktól. (m, t)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.