Portugália visszatáncolt

Lisszabon/Párizs. Túl népszerűnek bizonyult az unió soros elnöki tisztét betöltő Portugáliában az az új jogszabály, amely legalizálta a hivatalos papírok nélküli bevándorlókat. A törvény augusztus eleji hatályba lépését követően a bevándorlási hivatal (SEF) ingyenes telefonvonalára 900 ezer hívás érkezett. A Público napilap például megszólaltatott egy brazil emigránst, aki négynapos próbálkozás után tudott csak kapcsolatba lépni a SEF-fel.

Az ellenzék rögtön azzal vádolta a lisszaboni kormányt, hogy nem szabott elég szigorú feltételeket, és a meghirdetett legalizálás más európai országokból is sokakat Portugáliába vonzott. Főként Spanyolországból és Olaszországból érkeztek afrikai, illetve ázsiai bevándorlók. A José Sócrates vezette szocialista kabinet végül egy hónap után arra kényszerült, hogy felfüggessze a törvény alkalmazását, és maga is beismerte: „gátlástalan közvetítők“ igyekeztek kihasználni a rendkívüli amnesztiát.

A kínos közjáték után a portugálok finomítanak a jogszabályon, amely addig azt követelte meg, hogy a kérelmezőnek legyen munkaszerződése, és a portugál társadalombiztosítási rendszerben is vegyen részt. Portugáliában a munkaerő legalább tíz százaléka külföldi, elsősorban a volt gyarmatokról (Angola, Mozambik) és ma már egyre inkább Kelet-Európából érkezik.

Egyébként belevágott már a tömeges legalizálásba Spanyolország (2005-ben) és Olaszország (2006-ban) is. A spanyolok közel hétszázezer külföldinek adták meg a hivatalos státust, amiért hevesen bírálta őket Nicolas Sarkozy francia elnök (akkor még belügyminiszter). Sarkozy államfővé választása után kijelentette: átfogó legalizálásról Franciaországban szó sem lehet, a bevándorlók kérelmeit egyenként bírálják el. Mint ismeretes, a Szajna partján épp e napokban zajlanak késhegyig menő viták az új bevándorlási törvényről, amely a Franciaországba családegyesítési kérelemmel bevándorolni szándékozóktól megkövetelné az „önkéntes“ DNS-vizsgálatot. A korlátozással a francia kormányzat vissza szeretné szorítani a családegyesítést és növelné a munkavállalás céljából legálisan érkező bevándorlók jelenleg alig hét százalékos arányát.

A törvény előkészítőinek indoklása – jogvédő szervezetek és az ellenzék egyaránt ezt támadja a legvehemensebben – szerint az egyre gyakrabban előforduló hamisított külföldi anyakönyvek kiszűrése érdekében kell a kérelmezőnek DNS-teszttel bizonyítania jó?hiszeműségét, azaz a tényleges rokoni kapcsolatot egy francia állampolgárral. Sokan kétségbe vonják, hogy a származási országokban az ilyen jellegű vizsgálatokat el lehetne végezni. Egyben felhívták a figyelmet az örökbefogadott gyermekek esetében felmerülő kérdésekre. Szerintük a francia törvények szerint a családi alapon szociális támogatást kérők közti kötelék biológiai valósága nem ellenőrizhető, a DNS-vizsgálatokat kizárólag igazságügyi eljárásokban alkalmazzák. A DNS-vizsgálatok kiterjesztése a bevándorlókra a tudomány veszélyes célokra való felhasználását jelentené. Mivel kormánypárti honatyák is bírálják, egyelőre kétséges, hogy az új bevándorlási törvény tervezetét a jelenlegi formájában hagyják-e majd jóvá. (mti, ú)