<p>Létezésének legsúlyosabb politikai válságával, és történetének legnagyobb tiltakozó megmozdulásával "ünnepli" Koszovó függetlenségének nyolcadik évfordulóját.</p>
Politikai válság és tiltakozás Koszovó függetlenségének nyolcadik évfordulóján
Tavaly az óriási kivándorlási hullám, idén pedig a hónapok óta tartó belpolitikai patthelyzet nyomja rá a bélyegét az ünneplésre, a válságból pedig - egyelőre úgy tűnik - nincs kiút. A három legnagyobb ellenzéki párt, az Önrendelkezés (Vetevendosje), a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) és a Koszovói Kezdeményezés (Nisma per Kosoven) szeptember óta tojásdobálással, fütyüléssel és könnygázzal akadályozza a parlament munkáját azt követelve, hogy Isa Mustafa kormányfő vonja vissza aláírását a Szerbiával augusztusban Brüsszelben kötött megállapodásról, és bejelentették: mindaddig akadályozzák a munkát, amíg követelésük nem teljesül. A szerb sajtó információi szerint a dokumentum széleskörű jogokkal ruházza fel a koszovói szerbeket, és a koszovói szerb önkormányzatok közösségének lesz majd elnöke, alelnöke, képviselő-testülete, tanácsa, címere és zászlaja is. Emellett bizonyos fokú önállóságot élvezhetnek az egészségügy, az oktatásügy, a város- és területrendezés, valamint a gazdaságfejlesztés terén, valamint az önkormányzatok közössége Belgrádtól is kaphat pénzügyi támogatást. Belgrád szerint a koszovói szerb önkormányzatok közösségének megalakítása kulcsfontosságú a helyi szerbek számára, mert ez garantálja megmaradásukat Koszovóban. A pristinai ellenzék szerint viszont ezzel az új megállapodással túl sok jogot kapnak a szerbek, ezért tiltakozással fejezik ki egyet nem értésüket. A koszovói alkotmánybíróság szerint ugyanakkor a megállapodásban foglaltak összeegyeztethetők a koszovói alaptörvénnyel, bizonyos pontokat azonban még össze kell hangolni az alkotmánnyal, de megalakulhat az önkormányzatok közössége. A szerdára meghirdetett tüntetések is a polgári elégedetlenséget hivatottak demonstrálni. A becslések szerint több ezren lesznek a szerdai megmozduláson, ezért a rendőrség jelentős biztonsági intézkedéseket helyezett kilátásba. Az 1999-es szerb-koszovói konfliktus, illetve a függetlenség kikiáltása óta soha nem vonult annyi ember az utcára Pristinában, mint a november 28-i és január 9-i kormányellenes tüntetéseken, szerdán pedig még ennél is több ember megjelenésére számítanak. Ezen felül az ellenzéki pártok azt kérték Atifete Jahjaga köztársasági elnöktől, írjon ki előre hozott parlamenti választást, hogy véget lehessen vetni a több hónapja tartó belpolitikai válságnak. Azzal sem értenek egyet, hogy várhatóan Hashim Thaci külügyminiszter lesz az új köztársasági elnök, Jahjaga mandátuma ugyanis áprilisban lejár, és helyére Thaci az egyetlen jelölt. Mivel a köztársasági elnököt a parlament választja meg, ha a politikusnak nem sikerül kellő számú támogatót szereznie, akkor előre hozott választást kell kiírni. Ez azt jelenti, hogy az ellenzéknek kedvezhet az is, ha valamilyen oknál fogva nem tudják összehívni a parlamentet, illetve ha a törvényhozás nem tudja folytatni a munkáját. Koszovónak a belpolitikai válságon túl sincs oka pezsgőbontásra, Szerbiával a folyamatos brüsszeli megbeszélések ellenére sem sikerült rendezni a kapcsolatát. Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt továbbra sem hajlandó elismerni. Szerbia indoklása szerint mindaddig, amíg az Európai Unió nem egységes a kérdésben, Belgrád sem kényszeríthető a függetlenség elismerésére. Szerbián kívül Oroszország és Kína, illetve öt uniós tagállam - Spanyolország, Szlovákia, Románia, Görögország és Ciprus - sem tartja független országnak Koszovót. Koszovó számára külpolitikai kudarc, hogy az Európai Unió még mindig nem szüntette meg a vízumkényszert Pristinával szemben, ahogy az is, hogy a várakozásokkal ellentétben az országot tavaly nem vették fel az UNESCO-ba. Mindezek mellett az ország gazdasága sem áll jól, a bruttó hazai termék tavalyi 4 százalékos növekedése sem segített a lakosság egyharmadát érintő munkanélküliségen. Az egyik legszegényebb európai államban a fiatalok 65 százaléka munkanélküli, a statisztikai adatok szerint emellett mintegy félmillióan tengődnek a szegénységi küszöb alatt, vagyis legfeljebb napi 1,72 euróból próbálnak megélni.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.