Politikai földcsuszamlást okoztak a görögök

A német üzleti napilap  rámutatott arra, hogy a bejelentés a görög miniszterelnök uniós partnereit, az ország hitelezőit és a beruházókat teljesen váratlanul érte. Annál is inkább, mert ők voltak azok, akiket Papandreu az elmúlt időszakban az ország támogatása érdekében körüludvarolt. Mostantól azonban önkéntelenül is felvetődik a kérdés, hogy mit is ér valójában a görög miniszterelnök szava - írta a Handelsblatt.

A politikai és üzleti körökben egyaránt mértékadónak számító újság azt fejtegette, hogy mi kényszerítette a görög kormányfőt erre a manőverre. Ennek kapcsán idézte a miniszterelnököt, aki a referendumot bejelentve azt hangoztatta, hogy a jelenlegi "történelmi órákban" az adósságcsökkentés fejében vállalt terhekről magának a népnek kell döntenie. Ha valóban erről van szó, Papandreu aligha reménykedhet abban, hogy a görög lakosság áldását adja az uniós csúcson született megállapodásokhoz - írta az újság, rámutatva, hogy a legfrissebb felmérések szerint a görögök jelentős többsége az újabb megszorítások ellen van.

Ennek kapcsán a Handelsblatt emlékeztetett arra, hogy a görög gazdaság egyre mélyebben süllyed  a recesszióba, egyre magasabb az állástalanok száma, júliusban ez az arány csaknem 18 százalékos - a fiatalabbak körében pedig ennél jóval magasabb -  volt. Az újság szerint  a kialakult körülmények között aligha valószínű, hogy a görögök megszavaznák az újabb áldozatvállalásokat, és ha Papandreu mégis ebben reménykedik, akkor valószínűleg elveszítette minden realitásérzékét.

A német lap a döntéssel kapcsolatban Papandreu politikai öngyilkosságáról beszélt. Ugyanakkor ennél is rosszabbnak nevezte, hogy a görög miniszterelnök országát még mélyebb politikai válságba sodorja. Az újság szerint a teljes bizonytalanság időszaka köszönt Görögországra. A politikai káosz előjelei közepette bizonytalan, hogy a magánhitelezők a jövőben hajlandók lennének-e bármilyen önkéntes szerepvállalásra a görög államadósság csökkentése érdekében - vélekedett a Handelsblatt, emlékeztetve arra is: Papandreu felvetette, hogy bizalmi szavazást kér maga ellen a  parlamentben. A  szavazásra péntek éjszaka kerülhet sor, és amennyiben a miniszterelnök elveszíti azt, a referendumra aligha kerül sor. Akkor ugyanis az ország új választások előtt áll, miközben a felmérések szerint sem a kormányon lévő szocialisták, sem az ellenzékben lévő konzervatívok nem képesek kormányképes többséget szerezni. Azaz egy több hónapig tartó politikai bénultság következhet, az ellenőrizetlen államcsőd veszélye pedig nagyobb lenne, mint eddig valaha.

Berlini szakértők ezzel egy időben úgy vélekedtek, hogy a görögországi fejlemények beláthatatlan következményekkel járhatnak az euróövezeti térségre. A görög államcsődöt szinte elkerülhetetlennek nevezték, és arra is utaltak: nem zárható ki  Görögországnak az euróövezetből való kilépése,  adott esetben kizárása sem. A görög válság kiéleződése kapcsán figyelmeztettek a "fertőzés" erősödésének veszélyére is, mindenekelőtt a Görögország utáni  leggyengébb láncszemnek számító Olaszországot említve.