Parlamenti vita az idegen nyelvű reklámokról Csehországban

"A javaslat nem diszkriminál senkit. Ellenkezőleg: elfogadása megszüntetné a csehül beszélő polgárok jelenlegi diszkriminálását. Mindössze azt szeretnénk, ha a reklámtörvény tartalmazná, hogy az idegen nyelvű szöveg mellett azonos tartalmú cseh szöveg is kötelező legyen" - indokolta a kezdeményezést Helena Langsádlová, az ellenzéki TOP 09 képviselője.

A téma elsősorban Karlovy Vary és Prága kapcsán került az érdeklődés középpontjába. A nyugat-csehországi fürdőváros már évek óta az oroszok kedvelt turisztikai célpontja, sok orosz le is telepedett a városban. Emiatt a belváros tele van orosz nyelvű feliratokkal, orosz nevük van az üzleteknek, vendéglőknek, s az étlapok is több helyen csak oroszul vannak megírva.

"Nem szeretnénk itthon úgy érezni magunkat, mintha idegenben lennénk" - mondta Josef Novotny, a régió elöljárója újságíróknak, aki személyesen is Prágába utazott, hogy támogassa az előterjesztést. Míg Karlovy Varyban a cirillbetűs orosz, addig Prágában az angol nyelvű feliratok terjedtek el. A prágai belvárosban például nagyszámú angol felirat van, és a közlések egy része itt is csak idegen nyelvű. A kiárusításokat számos helyen például csak angolul vagy oroszul reklámozzák, nyilván a turistákra gondolva.

A sajtóban, főleg a regionális lapokban, időnként viták vannak arról is, hogy a morva-sziléziai Cesky Tesínben és környékén, ahol több tízezer lelket számláló lengyel közösség él, egyre gyakoribbak a lengyel feliratok, megnevezések, s ezt a helyi csehek több esetben kifogásolták. Tény ugyanakkor, hogy ez a helyzet nem mond ellent a jelenleg érvényes reklámtörvénynek. "A város vezetésének jelenleg nincs lehetősége elrendelni, hogy az idegen nyelvű reklám szövege csehül is megjelenjen" - magyarázta a helyzetet Petr Kulhának, Karlovy Vary polgármestere.

Míg az érintett képviselők azt állítják, hogy kezdeményezésüket a csehországi városok és falvak szövetsége is támogatja, a kormány álláspontja az, hogy a hatályos reklámtörvényen nem kellene változtatni. "A reklám és az információs közlés közti határ nagyon képlékeny. Vitatható, mely bírált feliratot lehet reklámnak, s melyet az adott nyelvű csoportot megcélzó közleménynek minősíteni" - olvasható a kormánynak a javaslatot elutasító álláspontjában.