Oroszországnak túl sok a baja

Moszkva. Oroszország, az Egyesült Államok és Európa egyetért abban, hogy a közel-keleti válságot nem lehet erő alkalmazásával rendezni. Egyetlen megoldás létezik, mégpedig két szuverén állam, Izrael és Palesztina létrehozása nemzetközileg elismert és biztonságos határok között – jelentette ki az orosz külügyminiszter a Rosszijszkaja Gazeta című újság csütörtöki számában megjelent nyilatkozatában.

Igor Ivanov elmondta, hogy a válságban közvetítő „négyek” – Oroszország, az Egyesült Államok, az ENSZ és az Európai Unió – jelenleg Palesztina gazdasági helyreállításának programján dolgoznak. E kezdeményezésbe aktívan bekapcsolódott Japán, Norvégia, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank is. Az orosz diplomácia vezetője úgy ítéli meg, hogy három feladatot kell egymással párhuzamosan végrehajtani: megoldást kell találni az izraeli és a palesztin fél számára egyaránt fontos biztonsági kérdésekre, a palesztin autonóm területek gazdasági és humanitárius problémáira, valamint a fennálló nézetkülönbségek miatt legbonyolultabb területre, a politikai rendezésre. Hangsúlyozta, hogy olyan biztonsági rendszert kell kialakítani, amely elszigeteli a szélsőséges erőket és biztosítja az akaratnyilvánítás szabadságát. A négyek csoportja kész támogatni a Palesztin Hatóságot a biztonsági szolgálatok átszervezésében és a megfelelő állami szervek ellenőrzése alatt álló egységes biztonsági rendszer kialakításában. Meg kell oldani a palesztinok gazdasági és humanitárius problémáit is, ki kell vezetni Palesztinát a politikai és gazdasági kilátástalanság jelenlegi helyzetéből. Ivanov szerint ez hozzájárulna a biztonság megteremtéséhez is, mivel minél több munkahely lesz, annál kevesebben akarnak majd merényleteket elkövetni.

Ivanov kiemelte a palesztin választások kérdését. A nemzetek közössége, valamint az izraeli és a palesztin fél egyaránt demokratikus választásokat akar. Az ehhez szükséges feltételek közül azonban egy hiányzik, mégpedig a palesztin területek izraeli megszállásának megszüntetése – mondta a miniszter, aki egyelőre nem látja, miként lehetne ezt az ellentmondást megszüntetni.

Az Európai Unió és Oroszország kapcsolatait érintve az orosz külügyminiszter leszögezte, hogy Moszkvában nincs napirenden a nem csak gazdasági, hanem politikai és a jövőben valószínűleg katonai együttműködésen alapuló szervezetbe való belépés kérdése. Egyrészt nem tudni, hogy az unió sorsa miként alakul a keleti bővítés után, másrészt Oroszországnak jelenleg túl sok problémája van. Ivanov jelezte: nincs arról sem meggyőződve, hogy az uniós tagság nagyobb hasznot hajtana, mint a mesterséges akadályok nélküli széles körű együttműködés.