Oroszország megakadályozta a nukleáris leszerelésről szóló közös nyilatkozat elfogadását

Igor Visnyevszkij orosz képviselő elítélte az „egyensúly hiányát” a több mint 30 oldalas végleges szövegtervezetben.

„Delegációnknak kulcsfontosságú kifogása van bizonyos bekezdésekkel szemben, amelyek nyilvánvalóan politikai jellegűek” – mondta, és többször megismételte, hogy nem Oroszország az egyetlen ország, amelynek kifogásai vannak a szöveggel szemben.

A tárgyalásokhoz közel álló források szerint Oroszország különösen az orosz hadsereg által megszállt zaporizzsjai ukrán atomerőműre vonatkozó bekezdéseket kifogásolta.

Az AFP francia hírügynökség információi szerint a szövegben szerepelt egy olyan megfogalmazás, amelyben nagy aggodalommal szóltak az ukrán üzemek, köztük Zaporizzsja körüli katonai tevékenységek miatt, továbbá amiatt, hogy Ukrajna „elveszíti az ellenőrzést” e létesítmények felett.

Az egy hónapja tartó tárgyalások és a pénteken több órára elhalasztott záróülés ellenére „a konferencia nincs abban a helyzetben, hogy megállapodásra jusson” – mondta a konferencia elnöke, az argentin Gustavo Zlauvinen, miután Oroszország közbelépett.

Beatrice Fihn, a Nemzetközi Kampány a Nukleáris Fegyverek Betiltásáért (ICAN) nevű szervezet vezetője azt mondta, „ami igazán problematikus, az az, hogy szöveggel vagy anélkül semmit sem tesz a nukleáris fenyegetettség szintjének csökkentése érdekében”  a dokumentum. Hozzátette egyben, hogy a szövegtervezet „nagyon gyenge és a valóságtól elrugaszkodott”, továbbá megjegyezte a „konkrét leszerelési kötelezettségvállalások” hiányát.

A négy hét során egyéb kényes kérdéseket is megvitattak, többek között Irán nukleáris programjának, valamint Észak-Korea nukleáris kísérleteinek ügyét.

A konferencia megnyitóján António Guterres, az ENSZ főtitkára azt mondta, hogy „ilyen nukleáris veszélyre a hidegháború csúcspontja óta nem volt példa”.

A legutóbbi, 2015-ös felülvizsgálati konferencián a felek szintén nem jutottak megállapodásra az érdemi kérdésekben.

Az atomsorompó-szerződés célja a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása, a teljes leszerelés elősegítése és az atomenergia békés célú felhasználása terén való együttműködés előmozdítása. A szerződést 191 ország írta alá.