Orbán Viktorhoz fordul az Amnesty International főtitkára

    Az Amnesty International Magyarország közleményében emlékeztet arra, hogy az AI már az alaptörvény 2011. áprilisi elfogadásakor, és annak 2012. januári hatálybalépésekor is kifejezte aggodalmát a nemzetközi és európai emberi jogok megsértésével kapcsolatban.
    Az AI álláspontja szerint a módosító javaslat "a mostani helyzethez képest is további súlyos visszalépést jelent". A szervezet emberi jogi szempontból különösen problematikusnak tartja a törvényjavaslatban a család "túl szűk, szexuális irányultság, illetve a családi állapot alapján diszkrimináló" definícióját, továbbá a hajléktalan emberek "kriminalizálását".
    Az AI véleménye szerint továbbá a tervezett módosításnak a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló cikke túl tág és homályos megfogalmazást tartalmaz, ezért alkalmas a véleménynyilvánítás szabadságának önkényes korlátozására.
    Az Amnesty International arra kéri a magyar miniszterelnököt, biztosítsa, hogy az alaptörvény javasolt negyedik módosítását ne szavazzák meg, és ne iktassák törvénybe addig, amíg az nincs Magyarország nemzetközi emberi jogi kötelezettségeivel teljes összhangban.
    A kormánypártok február 8-án nyújtották be a parlamentnek alkotmánymódosító javaslatukat, amely az Alkotmánybíróság által korábban megsemmisített átmeneti rendelkezések többségét beemelné az alaptörvénybe. Érvelésük szerint az Ab nem tartalmi véleményt mondott a szabályokról, hanem elfogadásuk módját kifogásolta.
    A kormányoldal úgy döntött, hogy az előzetes választási regisztrációt - amelyet szintén alkotmányellenesnek talált az Ab - nem fogja tartalmazni alaptörvény, a kampánykorlátozások egy részét viszont igen.
     A javaslat kimondaná, hogy az alaptörvény tavaly januári hatálybalépése előtt meghozott Ab-határozatok hatályukat vesztik, de ez nem érinti az ezek által kifejtett joghatásokat.
     Ugyancsak az alkotmány része lehet a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, amely azonban már nem említené az MSZP utódpárti felelősségét.
    Az alaptörvénybe írnák, hogy törvény vagy helyi önkormányzati rendelet jogellenessé nyilváníthatja, hogy bárki közterületen éljen, illetve kimondanák, hogy a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás.
    Az előterjesztés az alkotmánynak a családdal kapcsolatos cikkelyét is kiegészítené, e szerint a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.