Orbán Viktor: A választás tétje összeurópai – háború vagy béke

Újságírói kérdésekre válaszolva kifejtette, hogy két lépésben lehet eljutni az ukrajnai békéig. Először ma meg kell nyerni Európában ezt a választást, melynek eredményét indokolt lesz úgy értelmezni, hogy az európai emberek véleményt mondhattak a háborúról és a békéről.

Ez a munka egyik fele, a másik felét pedig a békét akaró amerikai embereknek kell elvégezniük az amerikai elnökválasztáson – tette hozzá.

Most, hogy van egy összeurópai kérdés, hogy menjen-e Európa háborúba vagy ne menjen, mi, magyarok menjünk velük vagy inkább maradjunk ki, ez egy olyan ügy, amelyben most véleményt tudnak mondani az emberek – fejtette ki.

Szólt arról is, hogy ha az Európai Parlamentben békepárti többség lesz, az erős hatást gyakorolhat a ma még háborúpárti nagy európai országok kormányfőire.

Hozzáfűzte: a választás dönt persze a kormány iránti bizalomról is, számára ezért személyesen is fontos a visszajelzés, hogy megvan-e még az a bizalom, amely két évvel ezelőtt megvolt.

Orbán Viktor elmondta azt is, hogy a főpolgármester-jelöltek közül a Szentkirályi Alexandra által javasolt jelöltre szavazott, a háború kérdésében pedig a Fideszre, azaz „a béke felé és a háború ellen” szavazott.

Kérdésre válaszolva közölte, semmilyen egyeztetésben nem vett részt Vitézy Dáviddal. A fővárosi kampányt Szentkirályi Alexandra irányította, „a döntését is mindig elfogadtam, bízom abban, hogy jól ítélte meg a helyzetet” – jelezte.

Szentkirályi Alexandráról szólva kiemelte, hogy személyében évtizedek óta a legjobb jelöltet állították. „Nagyon büszke vagyok arra a munkára, amelyet – bepótolva egyébként a korábban el nem végzett munkákat is – Szentkirályi Alexandra elvégzett” – mondta.

Hozzátette: várakozásai szerint Szentkirályi Alexandra marad a fővárosi politikában és egy nagy jövő előtt álló, erős vezetője lesz a Fidesznek.

A Le Monde francia lapnak adott interjújával kapcsolatos kérdésre reagálva hangsúlyozta, hogy Európában katonai fenyegetettség van, mert az európai nagyhatalmak háborúba akarnak menni.

Magyarország nem megosztott, hanem demokratikus – felelt az ország politikai megosztottságára vonatkozó kérdésre, emlékeztetve: „ezt akartuk elérni 1990-ben, hogy ne egy vélemény legyen, hanem sok, hát most sok vélemény van”.

Hangsúlyozta azonban, hogy a gyűlölet nem azonos a megosztottsággal, és „nem szép dolog”.

A miniszterelnök arra a kérdésre, hogy mit tenne, ha a házától 1200 méterre épülne akkumulátorgyár, elmondta: elvárná a környezetvédelmi szabályok betartását és hogy garantálják számára az egészséges életet.

Orbán Viktor a Magyar Péter országjárása során feltűnő tömegekről is kapott kérdést, amellyel kapcsolatosan megjegyezte: örömteli, hogy a jelek szerint az emberek a korábbinál nagyobb számban fognak részt venni az európai parlamenti választáson. „Ez jó a magyar demokráciának” – értékelt.

A bicskei gyermekotthonban tavasszal történt zaklatási ügyre reagálva közölte, „megszigorítottunk mindent, és küzdeni fogunk, hogy minden rendben legyen”.

A kegyelmi üggyel kapcsolatos érdeklődésre felelve emlékeztetett: Novák Katalin köztársasági elnökként a maga részéről lezárta az ügyet, de a további kérdésekre is ő adhat választ.

Újabb kérdésre közölte, Srebrenicában népirtás történt, erről ENSZ-dokumentum is született. A népirtás emléknapjáról szóló indítványt Magyarország azért nem támogatta, mert a többséghez akart tartozni, amely nem szavazta azt meg.

A külügyi tárca informatikai rendszereibe történt behatolási kísérletről szólva hangsúlyozta: minden behatolási kísérlet esetében – amelyek számosak – minden szükséges lépést megtesznek a diplomáciában és titkosszolgálati eszközök bevetésével is. Ezeket azonban nem a közvélemény előtt szokták megvitatni – közölte Orbán Viktor.