Olaf Scholz: tisztelet és összetartás szükséges a „trumpizmus” elkerüléséhez

A szociáldemokrata politikus a Kölner Stadt-Anzeiger című lapban közölt interjúban a történelmi távlatban tekintve magas, bár mérséklődő – a januári 8,7 százalékról áprilisig 7,2 százalékra csökkenő – inflációra utalva kiemelte, hogy „nehéz idők” járnak Németországban, az árak emelkedését mindenki megérzi és senki sem örül neki.

Abban viszont mindenki bízhat, hogy a kormány foglalkozik az emberek és a vállalkozások gondjaival – mondta Olaf Scholz, hozzátéve, hogy valamennyi támogatási programot együttvéve már 800 milliárd eurót fordítottak a koronavírus-világjárvány és az Ukrajna elleni orosz háború miatt keletkezett nehézségekkel szembesülő háztartások és cégek megsegítésére.

A legnagyobb ellenzéki párttól, a jobbközép CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló Altenatíva Németországnak (AfD) párt erősödéséről azt mondta, hogy a „szélsőségesek” a társadalom megosztására törekednek, és „ha összetartunk, akkor ez nem sikerül nekik”.

Hozzátette: „az összetartás a legfontosabb ezekben az időkben”, és ehhez a politika nagyban hozzájárulhat, mindenekelőtt az egymás iránti tisztelet erősítésével.

Mint mondta, tisztelettel kell viszonyulni „az eltérő életmódok, a változatos családformák, a nyelvhasználat különböző fajtái és az eltérő karrierutak” iránt.

„Azt szeretném, ha mi mindannyian, társadalomként nagyobb higgadtsággal fogadnánk a polgárok által hozott különböző döntéseket, különben gyorsan eljutunk a trumpizmushoz vagy a Brexithez” – mondta Olaf Scholz.

„A tisztelet, az összetartás és a nyugodt derű jó recept a zsörtölődő rosszkedvet árasztó jobboldali populista pártok ellen” – fogalmazott a német kancellár.

Olaf Scholz kormánya eddigi álláspontját ismét megerősítve arról is szólt, hogy Németország kitart az orosz támadással szemben védekező Ukrajna mellett, méghozzá úgy, hogy minden lépést egyeztet partnereivel, és elkerüli a NATO és Oroszország közötti közvetlen összeütközést.

Arra a kérdésre, hogy minek kell történnie ahhoz, hogy a háború tárgyalásokkal érjen véget, kiemelte: „Oroszországnak meg kell értenie, hogy nem lehet szó egyfajta hidegbékéről”, vagyis például arról, hogy az eddigi frontvonal lesz a két ország új közös határa. Egy ilyen béke csak az orosz elnök, Vlagyimir „Putyin rablóhadjáratát legitimálná”. Ezzel szemben „méltányos békére” van szükség, ennek feltétele pedig az orosz csapatok kivonása.

Az orosz csapatok kivonásának szükségességét emelte ki a nemzetközi jogot sértve Oroszországhoz csatolt ukrajnai Krím félsziget helyzetéről szóló kérdésre is, ugyanakkor hozzátette: „nem dolgunk Ukrajna helyett megfogalmazni, hogy milyen megállapodást akar kötni”.

Arra a kérdésre, hogy szükség lehet-e a békéhez rendszerváltásra Oroszországban, kijelentette, hogy nem tartja sokra a „spekulatív kérdéseket”, a háború lezárásról pedig a moszkvai és a kijevi kormánynak kell megállapodnia. Arról is szólt, hogy jó sok idő eltelt már az orosz elnökkel – telefonon folytatott – legutóbbi tárgyalása óta, és tervezi, hogy a megfelelő időpontban ismét beszél majd vele.