Kiállt az ukrajnai háború befejezésére irányuló erőfeszítések mellett a német kancellár az ENSZ 78. ülésszakán elmondott beszédében kedden, de óva intett „az olyan látszatmegoldásoktól, amelyek csak a nevükben viselik a béke szót”.
Olaf Scholz óva intett a látszatbékétől
„A szabadság nélküli békét elnyomásnak hívják. A béke igazság nélkül diktatúra. Moszkvának ezt végül meg kell értenie” – fogalmazott Olaf Scholz New Yorkban, és ismét felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, vessen véget a háborúnak.
„Ne felejtsük, hogy a háborúért Oroszország a felelős. És az orosz elnök az, aki bármikor, egyetlen szóval véget vethet neki” – húzta alá Scholz, hozzátéve: Putyinnak ehhez viszont meg kell értenie, hogy az ENSZ tagállamai komolyan veszik a világszervezet értékeit.
Beszédében a kancellár emellett az ENSZ Biztonsági Tanács (BT) reformját sürgette annak érdekében, hogy az afrikai, ázsiai és latin-amerikai államok nagyobb beleszólást kaphassanak.
Ennek indokaként egyrészt az egyre inkább többpólusúvá váló világrendet említette, amelyet szerinte a BT összetételének is tükröznie kell, másrészt az ukrajnai háborút emelte ki.
„Éppen mert ez a háború elviselhetetlen terheket ró a világra, úgy helyénvaló, hogy a világot bevonjuk a békéért folytatott erőfeszítésekbe” – szögezte le.
Mindazonáltal emlékeztetett arra is: nem lehet Kijev akarata ellenére békét teremteni.
Az ukrán vezetés már többször hangoztatta, hogy a béke legfontosabb része az orosz csapatkivonás Ukrajna teljes területéről, beleértve a Krím félszigetet.
Scholz hangsúlyozta azt is, hogy a 21. század többpólusú világrendjében „nincs többé helye a revizionizmusnak és az imperializmusnak”.
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.