Obama: új fejezet kezdődik az amerikai-kubai kapcsolatokban

Obama közölte, hogy Kuba elszigetelése nem vezetett eredményre, ezért az Egyesült Államok véget fog vetni idejétmúlt szemléletmódjának. "Az elszigetelés nem vált be. Itt az ideje egy új megközelítésnek" - fogalmazott az amerikai vezető.    Az elnök ennek megfelelően arra utasította John Kerry amerikai külügyminisztert, hogy kezdjen tárgyalásokat a teljes körű diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról, és elmondta, hogy az Egyesült Államok nagykövetséget kíván nyitni Havannában. Hozzátette: a külügyminisztert azzal is megbízta, hogy vizsgálja meg, levegyék-e Kubát a terrorizmust támogató országok listájáról.    Az amerikai elnök elmondta, hogy a karibi szigetországot sújtó amerikai embargó feloldásáról fog tárgyalni a kongresszus tagjaival. A tájékoztatás szerint a gazdasági és az utazási korlátozásokon is enyhíteni akarnak. Obama leszögezte, hogy az Egyesült Államok és Kuba közötti kereskedelem és információáramlás kiterjesztése mindkét fél érdekeit szolgálja.     "Amerika ma a múlt béklyóinak levetése mellett döntött egy szebb jövő, a kubai és az amerikai nép, valamint a világ érdekében" - jelentette ki az elnök, hangsúlyozva, hogy a mostani a legnagyobb változás Washington Kuba-politikájában az utóbbi több mint ötven évben.    Obama sajtótájékoztatóján spanyol nyelven üzent a kubai népnek. "Todos somos americanos (Mindannyian amerikaiak vagyunk)" - mondta a vezető, aki azzal indokolta bejelentését, hogy a kubai népet nem szolgálják az országra több mint fél évszázada kivetett amerikai büntetőintézkedések, és az Egyesült Államok többet tud tenni a kubai emberekért, ha javítja kapcsolatát a havannai kormánnyal.    Az elnök mindemellett leszögezte, hogy Kubának gazdasági reformokra van szükségre és javítania kell az emberi jogi helyzeten. Obama beszédében köszönetet mondott Ferenc pápának, amiért közvetített a felek között, és Kanadának, hogy helyszínt biztosított a több mint egy éven keresztül zajló titkos tárgyalásokra.    Az amerikai képviselőház republikánus elnöke hevesen bírálta a két ország közötti közeledést. John Boehner úgy fogalmazott, hogy "a Castro-rezsimmel fenntartott viszonyt addig nem lehet átértékelni vagy normalizálni, amíg a kubai emberek nem élvezhetik a szabadságot". Korábban egyes republikánus és demokrata szenátorok is elítélték Obama lépését. Marco Rubio kubai származású republikánus szenátor azt ígérte, mindent meg fog tenni, hogy megakadályozza a közeledést Washington és Havanna között.    Obama sajtótájékoztatójával párhuzamosan Raúl Castro kubai elnök is országos jelentőségű bejelentést tett az amerikai-kubai viszonyról. Kuba és az Egyesült Államok megállapodott abban, hogy helyreállítják a diplomáciai kapcsolatokat és lépéseket tesznek a két ország közötti viszony javítására - erősítette meg szerdán Havannában Raúl Castro kubai elnök. A két ország közötti diplomáciai kapcsolatokat Washington szakította meg 1961. január 3-án, két évvel a Fidel Castro vezette, s a  Fulgencio Batista vezette diktatúra bukását hozó kubai forradalom győzelme után.      A legmagasabb szintű párbeszéd révén, amelynek része volt egy keddi telefonbeszélgetés Barack Obama amerikai elnökkel, sikerült előbbre lépni egyes, mindkét ország érdekeit érintő téma megoldásában - mondta a kubai kommunista vezető.    A kubai rádióban és televízióban egyenes adásban közvetített beszédében Castro hangsúlyozta, hogy a szigetországgal szembeni amerikai gazdasági embargó kérdését még meg kell oldani. "Azt nem lehet kijelenteni, hogy a fő probléma, a gazdasági blokád kérdése megoldódott volna" - mondta.    Megjegyezte: továbbra is vannak "erőteljes nézetkülönbségek" Washington és Havanna között, egyebek mellett az emberi jogokat, a külpolitikát és a nemzeti szuverenitás kérdéseit illetően, de a két országnak meg kell tanulnia "civilizált módon" együtt élnie. Kuba állást foglal a "kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéd" mellett, anélkül, hogy kárt szenvedne Kuba nemzeti függetlensége és szuverenitása, és a havannai kormány kész tárgyalni mindezekről a témákról - jelentette ki.    A kubai hatóságok szerdán - emberiességi szempontokkal érvelve - az Egyesült Államok kérésére szabadon engedték Alan Gross amerikai segélymunkást, akit öt évvel ezelőtt, felforgató tevékenység vádjával 15 év börtönre ítéltek. Gross-szal kapcsolatban december elején a washingtoni külügyminisztérium azt hangoztatta: ha Havanna emberiességi okokból szabadon engedné a férfit, azzal "lebontana egy súlyos akadályt a konstruktívabb kapcsolatok kialakítása előtt".    Castro megerősítette, hogy a Washingtonnal kötött, bebörtönzött kémek kicseréléséről szóló megállapodás keretében hazaérkezett Kubába három, korábban az Egyesült Államokban 16 éven át bebörtönzött kubai hírszerző. Gerardo Hernández, Ramón Labanino és Antonio Guerrero, akiket 2001-ben ítéltek sokévi börtönre kémkedés miatt, "ma megérkeztek a hazájukba" - mondta Castro. A három férfi a "kubai ötök" néven ismertté vált csoport tagja volt. Őket 1998-ban tartóztatták le Floridában, majd három évvel később hosszú börtönbüntetésre ítélték őket azzal a váddal, hogy Kubának kémkedtek az emigránsok körében. Kettő közülük már korábban letöltötte a büntetését.    Castro megerősítette azt az értesülést is, amely szerint Kuba Alan Grosson kívül szabadon enged és az Egyesült Államokba küld egy közel húsz éve fogva tartott, az Egyesült Államoknak való kémkedésért elítélt kubai származású férfit is. A meg nem nevezett férfinak amerikai források szerint szerepe volt mások mellett az "ötök" leleplezésében is.    A kubai elnök köszönetet mondott a Vatikánnak a közvetítésért és Kanadának, hogy "háttértámogatást" adott a kubai-amerikai viszonyban beállt fordulathoz. A titkos tárgyalások több hónapon át tartottak. Bizonyos washingtoni körökben már korábban felvetették a kapcsolatok javításának szükségességét, amelynek a The New York Times október óta nyolcrészes cikksorozatot szentelt. A Vatikán szerdán elismerte, hogy közvetítői szerepet játszott az Egyesült Államok és Kuba közötti közeledés előmozdításában. Októberben amerikai és kubai delegáció is tárgyalt a Vatikánban. Ferenc pápa mély megelégedéssel fogadta az Egyesült Államok és Kuba történelmi döntését a két ország közötti diplomáciai kapcsolat helyreállításáról - közölte Federico Lombardi szentszéki szóvivő.     A szentszéki államtitkárság közleménye szerint az egyházfő az utóbbi hónapokban Barack Obama amerikai és Raúl Castro kubai elnökhöz is külön-külön levelet intézett a "közös érdekű humanitárius kérdések, többek között a fogva tartott személyek helyzetének megoldása, valamint a két fél közötti kapcsolat újraindítása érdekében". A vatikáni diplomácia közölte, hogy októberben amerikai és kubai delegáció is tárgyalt a Pietro Parolin bíboros vezette szentszéki államtitkárságon.    A Vatikán  közreműködött  a korábban Kubában bebörtönzött Alan Gross amerikai segélymunkás szabadon engedésében. Barack Obama köszönetet mondott a Vatikánnak, és ezt tette Raúl Castro is, aki a kubai-amerikai viszonyban beállt fordulattal foglalkozó televíziós beszédében szerdán köszönetet mondott a Vatikánnak a közvetítésért és Kanadának, hogy ehhez háttértámogatást adott.    A Vatikán közvetítéséről elsőként egy a névtelenségéhez ragaszkodó magas rangú amerikai illetékes nyilatkozott. Hangsúlyozta,  nagyon ritkán fordul elő, hogy egy pápa politikai ügyben ilyen személyes beavatkozáshoz folyamodik. Hangsúlyozta, hogy az egyházfő akciója nagymértékben előrelendítette az ügyet. A tárgyalások a két küldöttség között a Vatikán által rendezett találkozón zárultak le. Kormányszinten ezen csak a Vatikán vett részt - mondta az amerikai illetékes.     December 15-én is Kubáról volt szó Pietro Parolin szentszéki államtitkár és John Kerry amerikai külügyminiszter vatikáni megbeszélésén, amelyen a washingtoni diplomácia vezetője a Vatikán segítségét kérte a bezárás előtt álló guantanamói fogolytábor rabjainak humanitárius segítése érdekében is.       II. János Pál volt az első pápa, aki 1998-ban Kubába látogatott. Az egyházfő útja alkalmával a Vatikán több mint kétszáz politikai fogoly szabadon engedését kérte, ezek közül Fidel Castro 106-nak adta vissza szabadságát. A lengyel pápa látogatása alkalmával történt meg először, hogy a kommunista Fidel Castro nem katonai egyenruhában, hanem öltönyben fogadta vendégét. XVI. Benedek 2012-ben járt a szigetországban. Az amerikai képviselőház republikánus elnöke, valamint a szenátus egy-egy prominens, kubai származású republikánus és demokrata tagja is bírálta szerdán az amerikai-kubai közeledést, miután Barack Obama elnök bejelentette, hogy a két ország fél évszázad után normalizálja kapcsolatait. John Boehner, a washingtoni törvényhozás alsóházának elnöke azt mondta, a lépés "a legutóbbi a diktátoroknak tett értelmetlen engedmények sorában". Nyilatkozatában hevesen bírálta Obamát, és úgy fogalmazott: "a Castro-rezsimmel fenntartott viszonyt addig nem lehet átértékelni vagy normalizálni, amíg a kubai emberek nem élvezhetik a szabadságot".    A kapcsolatok rendezésének az ágyazott meg, hogy Kuba szabadon engedte Alan Gross amerikai segélymunkást, akit az ellenzéknek nyújtott állítólagos segítsége miatt öt éve zártak börtönbe a havannai hatóságok. Cserébe Washington három kubai kémet engedett el.    Robert Menendez, a szenátus külügyi bizottságának demokrata párti elnöke, egy kubai bevándorló fia kijelentette: ez nem a Castro-rezsim humanitárius akciója volt, hanem egy ártatlan amerikai kicserélése elítélt kubai kémekért.     "Nagyon veszélyes precedenst teremt az elítélt kubai bűnözőkre nézve", hogy Gross szabadon bocsátásával egy időben Washington kubai kémeket engedett el. Arra buzdítja a diktatórikus és a rossz szándékú hatalmakat, hogy a külföldön szolgáló amerikaiakat alku tárgyaivá tegyék. Attól tartok, hogy a mai lépések veszélybe sodorják azt a több ezer amerikait, aki külföldön civil szervezeteket támogatnak, fellépnek az információszabadság védelmében, emberbaráti segítséget nyújtanak, elősegítik a demokratikus reformokat. Barack Obama elnök lépései "igazolják a kubai kormány kegyetlenségét" - tette hozzá.    Marco Rubio floridai republikánus szenátor szerint ezután az Egyesült Államok zsarolható lesz külföldön fogva tartott amerikaiak életével. A kubai származású szenátor, aki elképzelhető, hogy indulni fog a republikánus elnökjelöltségért, kijelentette: nem hiszi, hogy a kongresszus feloldja a Kuba elleni embargót. Leszögezte, hogy mint a szenátus külügyi bizottsága nyugati albizottságának leendő elnöke megpróbálja majd megakadályozni a két ország közti kapcsolatok helyreállítását.    A kongresszus tagjai között még mindig jelentős ellentétek vannak a Kubával szembeni politikát illetően. Míg egyesek szerint az embargó idejétmúlt, mások szerint szükséges mindaddig, amíg Kuba nem hajlandó megreformálni politikai rendszerét, és javítani az emberi jogok érvényesülésén.       Rubio szerint az Obama által bejelentett megállapodás nem oldja fel ezt az ellentétet. "Viszont elképzelhető, hogy hosszú időn át megadja Kubának azt a gazdasági segítséget, amelyre a Castro-rezsimnek szüksége van ahhoz, hogy még évtizedekig fennálljon. Folyamatosan egyoldalú engedményeket fogunk tenni a semmiért cserébe. Barack Obama külpolitikája nagyon naív. Neki van a legrosszabb tárgyalási taktikája Jimmy Carter (elnök) óta, de lehet, hogy az ország történetében a legrosszabb" - mondta.    Az AP hírügynökség jelentése szerint a javarészt Florida államban élő egyesült államokbeli kubai közösséget megosztotta a lépés. Azokat, akik a Castro-rezsim elől kényszerültek amerikai száműzetésbe, felháborította a közeledés, illetve a kubai kémek elengedése. Ezzel szemben - az AP riportja szerint - a fiatalabb kubai-amerikaiak inkább pozitívan értékelik a változásokat.  Alan Gross amerikai segélymunkást öt évvel ezelőtt vették őrizetbe a kubai fővárosban, Havannában, és akkoriban a szigetország elleni embargó feloldásának szószólói úgy érezték, meghiúsultak a remények, hogy Barack Obama amerikai elnök egy bátor lépést tesz a Kubával kapcsolatos politika megváltoztatására. Egy közeljövőben megrendezendő regionális csúcsértekezlet készülődése azonban felvetette, vajon Barack Obama amerikai elnök felhasználja-e elnöki tisztségének két hátralévő évét arra, hogy normalizálja az amerikai kapcsolatokat Kubával, és a Gross-ügy rendeződése ennek a folyamatnak a kulcsfontosságú része - írta szerdán Barbara Plett, a BBC szakírója.    Ellentmondásos módon a megoldás lehetőségét éppen a fogoly amerikai segélymunkás egyik kijelentése villantotta fel. Alan Gross, amikor betöltötte 65. születésnapját, idén májusban, a börtönben kijelentette, nem akar még egy születésnapot ott tölteni. Ezzel azt sugallta, hogy végez magával, ha nem engedik szabadon. Egészségi állapota folyamatosan romlott.    Alan Grosst államellenes bűncselekmény miatt ítélték 15 évi börtönre Kubában. A büntetést azért kapta, mert azon dolgozott, hogy olyan internetkapcsolatot építsen ki a helyi zsidó közösség számára, megkerülve a kormányzati cenzúrát. Ennek érdekében műholdas berendezéseket vitt Kubába, ami törvénytelennek számít a szigetországban.    A Washington azt állítja, hogy a demokrácia előmozdítása volt a célja, és Gross nem követett el bűncselekményt. A kubai hatóságok ugyanakkor tevékenységét úgy tekintették, hogy az a rendszer megváltoztatására tett titkos kísérlet volt.    Obama amerikai elnök korábban tett kísérletet a rendezésre, és ennek egyik jeleként visszalépett abban a Kuba ellenes keményvonalas politikában, amelyet elődje George Bush képviselt. Helyreállította a kulturális és tudományos találkozók szervezésének lehetőségét, engedélyezte a kubai amerikaiak utazását Kubába, továbbá hogy ugyanők pénzt utaljanak hozzátartozóiknak, egyben tárgyalásokat kezdeményezett a kölcsönösen érdeklődésre tartó kérdésekben.    Nem tett ugyanakkor lépést a Kuba ellenes amerikai kereskedelmi és pénzügyi szankciók feloldása érdekében. Nem tudni, hogy készült-e erre Obama, mindenesetre a Gross-ügy gondoskodott arról, hogy az ne történjen meg.    Most mindenestre úgy tűnik, hogy Obama találkozik majd Raúl Castro kubai elnökkel az Amerikai Államok Szervezetének jövő áprilisban, Panamában tartandó csúcstalálkozóján.