Obama Tokióban a japán-kínai vitáról, Észak-Koreáról és az ukrán válságról

A japán fővárosban tartott sajtóértekezletén Obama ugyanakkor hangsúlyozta, Kínára "főszerep" hárul abban, hogy Észak-Koreát sikerüljön elrettenteni nukleáris programjának folytatásától.    Hozzátette: nem számít arra, hogy Phenjan a közeljövőben változtat magatartásán. Hangot adott ugyanakkor abbéli reményének, hogy az Egyesült Államok Japánnal, Dél-Koreával és más országokkal együttműködve képes lesz elég nyomást gyakorolni Észak-Koreára és olyan helyzetet teremteni, hogy Phenjan kénytelen legyen "más útra térni".    Az amerikai elnök beszélt az ukrán válságról is, azzal vádolva Oroszországot, hogy a múlt heti "genfi egyezségeknek sem a szellemét, sem a betűjét" nem tartja be. Obama hozzátette, hogy ha Oroszország továbbra is így folytatja, annak "újabb szankciók lesznek a következményei", és megjegyezte, hogy ezeket a szankciókat már előkészítették.    A japán-kínai vitát illetően Obama azt hangsúlyozta, hogy a nézeteltérést tárgyalásos úton kell megoldani, és mindkét felet arra szólította fel, hogy ne feszítse tovább a húrt. Egyúttal azonban leszögezte, hogy a vitatott szigetek "történelmileg Japán irányítása alatt álltak, és nem gondoljuk, hogy ezt egyoldalúan meg lehet változtatni".    Egy nappal korábban a Kínai Kommunista Párt szócsöveként funkcionáló kínai állami média élesen elítélte Obama kiállását Japán mellett, sőt burkolt figyelmeztetésekben írta körül, hogy Peking szerint az amerikai elnöknek mit szabad megtennie a térségben és mit nem. Hasonlóan nyilatkozott csütörtökön a kínai külügyi szóvivő, aki Peking tiltakozásának adott hangot Obama kijelentései miatt.    Habár Obama nyolcnapos, négy országot érintő kelet-ázsiai körútja nem érinti Kínát, megfigyelők szerint a látogatás valahol mégiscsak Pekingről szól. Az amerikai elnök ugyanis arról szándékozik biztosítani az Egyesült Államok térségbeli partnereit - akik tartanak az egyre erősebb és erélyesebb Kínától -, hogy cseppet sem csökkent országa védelmi elkötelezettsége a régióban.    Ez utóbbival kapcsolatban Obama és vendéglátója, Abe Sindzó japán kormányfő arról állapodtak meg, hogy tovább mélyítik több mint fél évszázados védelmi együttműködésüket. Az amerikai elnök emellett üdvözölte és támogatásáról biztosította Abe azon, Kína által sokat bírált tervét, hogy Tokió nagyobb szerepet vállaljon nemzetközi biztonságpolitikai kérdésekben.    A két vezető közti tárgyalásokon hírügynökségi jelentések szerint a védelmi kérdések mellett a Csendes-óceáni Partnerség (TPP) nevű szabadkereskedelmi megállapodással kapcsolatos tárgyalások témája volt a fő napirendi pont. Washington és Tokió között még több nézeteltérés van a 12 kelet-ázsiai, illetve észak- és dél-amerikai országot felölelő tervezett egyezménnyel kapcsolatban, elsősorban az egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó vámcsökkentést illetően.    A TPP mind Obama, mind Abe gazdaságpolitikája számára kulcsfontosságú, és ha létrejön, ez lehet a világ egyik legjelentősebb szabadkereskedelmi megállapodása. Egyes elemzők szerint a TPP politikai szempontból azért is kiemelt ügy, mert egy olyan gazdasági blokkot hozna létre a Csendes-óceán két partja között, amelynek Kína nem tagja.