Obama a fegyveres erőszak ellen

 

A javasolt intézkedések megvalósítása mintegy 4,5 milliárd dollárba kerülne.     A fegyvervásárlók szűrése az 1993-as, úgynevezett Brady-törvény alapján létrehozott bűnügyi háttérellenőrzési rendszer segítségével történik. A cél, hogy elítélt bűnözők vagy erőszakra hajlamos személyek ne juthassanak fegyverhez. A rendszer az esetek 92 százalékában azonnal kontrollál. A vásárlók hátterének vizsgálata a Fehér Ház szerint az elmúlt 14 évben 1,5 millió lőfegyver eladását hiúsította meg.    Az elnök azt indítványozta, hogy bűnügyi háttérvizsgálat az összes vásárlásra terjesszék ki. Ma a beszerzések csaknem 40 százaléka magáncsatornákon keresztül történik, amelyek esetében a kontroll nem kötelező. Egy országos felmérés szerint fegyveres bűncselekmények elkövetőinek mindössze 12 százaléka vette a fegyverét hivatalos helyen. Az elnöki akcióterv egyebek között azt sürgeti, hogy az államok és a szövetségi szervek szélesítsék ki a háttérellenőrzés adatbázisát, egyebek között mentális egészségügyi adatok rögzítésével.    Barack Obama szorgalmazta a félautomata fegyverek forgalmazására vonatkozó, 1994 és 2004 közötti tilalom visszaállítását, valamint azt, hogy 10-ben maximálják a tölténytárak kapacitását. Egy 2010-es rendőrségi felmérés szerint a parancsnokságok egyharmada jelentette, hogy a bűnözők egyre gyakrabban használnak nagytáras, gyorstüzelő fegyvereket.     Az előterjesztések között szerepel az javaslat, hogy váljék büntetendővé a páncéltörő lövedékek magánszemélyek általi birtoklása és közvetítése, valamint az, ha valaki strómanként vásárolja meg és bűnözőknek adja tovább a fegyvert.    Az elnök indítványozta, hogy a kongresszus nyújtson 4 milliárd dollár támogatást az amerikai településeknek ahhoz, hogy 15 ezer rendőr járőrözzön az utcáikon. Sürgette, hogy a szövetségi szervek minden esetben vizsgálják meg a bűnözőktől lefoglalt fegyverek eredetét és hogy ezentúl évente készüljön összesítés az elveszett és ellopott fegyverekről. (Az Egyesült Államokban becslések szerint 250-300 millió lőfegyver van magánkézen.)     Obama Todd Jones eddigi ügyvivő személyében állandó igazgatót nevezett ki a szövetségi Alkohol-, Dohány-, Lőfegyver- és Robbanóanyag-ügyi Iroda (ATF) élére. (A hivatalnak hat éven át nem volt állandó vezetője.) Az elnök felszólította a kongresszust, hogy törölje el az ATF-nek azt a kötelezettségét, hogy automatikusan engedélyezze az 50 évnél régebbi fegyverek "régiség" címén történő importját.    Arra is kérte a törvényhozást, hogy különítsen el 14 millió dollárt 14 ezer rendfenntartó, mentésre vállalkozó személy és iskolai alkalmazott lövészeti oktatására, hogy azok hatékonyan tudjanak reagálni egy fegyveres támadásra.    Az elnök további 10 millió dollárt kért a kongresszustól a járványügyi és -megelőzési központok (CDC) hálózata számára, amely ezentúl kutatásokat végez majd a fegyveres erőszak megelőzésének lehetőségéről. Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert az Egyesült Államokban évente 30 ezer ember hal meg lőfegyverrel elkövetett gyilkosság vagy öngyilkosság következtében. Obama 20 milliót igényelt a szövetségi törvényhozástól arra, hogy a kutatások elősegítése céljából a jelenlegi 18-ról mind az 50 államra terjesszék ki az erőszakos halálok bejelentésének anonim rendszerét.     Az elnök utasításba adta, hogy tisztázzák: vannak-e érvényben olyan szövetségi törvények, amely megakadályozzák, hogy az elmeszakorvosok erőszakcselekmények veszélyére figyelmeztessék a hatóságokat. Barack Obama kifejezte meggyőződését, hogy az amerikai alkotmány második módosítása szavatolja a fegyvertartás jogát, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kormányzat a rendelkezésére álló eszközökkel ösztönözni kívánja e fegyverek biztonságos tárolását.    Az iskolák biztonságát az elnök szerint rugalmasan kell megoldani, ezért felajánlotta az iskolák számára, hogy válasszanak a fegyveres őrök és a biztonsági tanácsadók alkalmazása, illetve a meglévő személyzet kiképzése között. Az elnök 150 millió dollárt kért a kongresszustól 1000 biztonsági őr és tanácsadó alkalmazására.    Az elnök felszólította az iskolákat, hogy dolgozzanak ki vészforgatókönyveket fegyveres támadás esetére, aminek támogatására 30 millió dollárt kért a kongresszustól. Több minisztérium bevonásával 2013 májusára készül el egy olyan alapszcenárió, amelyet az iskolák a saját körülményeikhez igazítva tudnak majd alkalmazni. Egy 2010-es tanulmány szerint noha közösségi tanintézmények 84 százaléka rendelkezik arra vonatkozó tervvel, hogy mit kell tenni, ha lövöldözés törne ki, ezt csak az 52 százalékukban gyakorolták.    Az elnök 50 milliót kért a törvényhozástól arra, hogy további 8 ezer iskolára terjesszék ki azt a biztonságos iskolai klíma megteremtésére irányuló programot, amelybe eddig 18 ezer tanintézményt vontak be. Ez magában foglalja egyebek között az iskolai erőszak és a fiatalkorúak kábítószer-fogyasztása elleni fellépést.    Az elnök további 150 milliót kért a kongresszustól annak biztosítására, hogy könnyebbé váljon a mentális egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés. A javasolt programok a korai felismeréstől a poszttraumatikus kezelésen át kiterjednek a szakemberképzésig és az egészségügyi biztosítás alkalmazhatóságáig.