Nyomás alatt a brit kormány Megrahi miatt

A líbiai államfő ugyanis köszönetet mondott Gordon Brown kormányfőnek, II. Erzsébet királynőnek, valamint fiának, András hercegnek is, amiért arra bátorították a skót kormányt, hogy "minden akadályt leküzdve meghozzák ezt a történelmi és bátor döntést". A Buckingham-palota válaszul azt hangoztatta, hogy a halálos beteg Megrahival szemben gyakorolt kegyelem "teljes egészében a skót kormány ügye" volt.
    Kadhafi kijelentései azután kerültek a figyelem középpontjába, hogy London élesen bírálta Tripolit, amiért hősként fogadták a volt titkos ügynököt.
    A tripoli fogadtatásról tudósító egyik líbiai tévé szerint Kadhafi fia, Szeif al-Iszlám ráadásul azt mondta Megrahinak, hogy sorsa állandóan napirenden volt a kétoldalú kereskedelmi tárgyalásokon, már Tony Blair kormánya idején is. "Valójában minden kereskedelmi, olaj- és gázmegállapodás tárgyalásán, amelyeket én felügyeltem, ön napirenden volt. A brit érdekeltségű cégek megjelenését Líbiában mindig felhasználtam arra, hogy ön is szóba kerüljön."
    Szavai kapcsán az ellenzéki brit konzervatívok külpolitikai szóvivője, David Lidington vizsgálatot követelt. Kijelentette: minden kétséget kizáróan tisztázni kell, hogy Megrahi csütörtöki szabadon bocsátása nem politikai alku eredménye volt-e. A brit igazságszolgáltatás hiteléről van szó - mondta.
    Kenny MacAskil skót igazságügy-miniszter korábban emberbaráti okokkal indokolta a döntést. Jelezte: az 57 éves elítéltnek prosztatarákja van, és valószínűleg már csak néhány hónapja van hátra.
    Kadhafi a maga részéről Skócia "bátor, igazságos és emberséges" döntéséről beszélt, s a lépést az öt bolgár ápolónő és egy palesztin orvos két évvel ezelőtti szabadon engedéséhez hasonlította. Őket azzal vádolták az észak-afrikai arab országban, hogy szándékosan HIV-vírussal fertőztek meg több mint négyszáz líbiai gyermeket, és nyolc évi fogva tartás után nemzetközi nyomásra, Párizs és az Európai Unió közbenjárására szabadultak.
    Megrahit az amerikai Pan Am légitársaság utasszállító repülőgépének 1988. december 21-i felrobbantása miatt ítélték életfogytiglani szabadságvesztésre 2001-ben. A Boeing 747-esen utazó 259 ember, köztük négy magyar állampolgár is életét vesztette, további 11-en pedig a skóciai Lockerbie településen haltak meg, ahová a felrobbant gép zuhant.
    Megrahi a The Times című lapban szombaton megjelent interjújában ártatlanságát hangoztatta, mondván, hogy erre még halála előtt bizonyítékokkal fog szolgálni. Azt állította, hogy Líbiának semmi köze nem volt a terrorcselekményhez. Arra a kérdésre azonban, hogy hol kell a tetteseket keresni, nem akart válaszolni.