Nyemcov halála eszköz, nem pedig cél lehetett

Az ellenzék kezdettől fogva politikai okokat sejt a gyilkosság hátterében, és akadnak olyan vélemények is, hogy a Nyemcov-gyilkosság mögött a hatalom áll, vagy az őt támogató erőszakszervezetek. Azt is lehetségesnek tartják, hogy Nyemcov a Kremlt támogató hazafias erők érdekeit keresztezte. A politikus támogatta a jelenlegi ukrán hatalmat, és élesen bírálta Moszkva Ukrajna-politikáját.  

A Kreml és az orosz hatalmi elit szerint épp az ellenkezője történt: a gyilkosság kitervelői a hatalmat akarták provokálni és céljuk a belpolitikai helyzet megingatása volt.  

A négy észak-kaukázusi férfi múlt hétvégi letartóztatása hirtelen a sokak véleménye szerint mondvacsinált "iszlám szálat" hozta felszínre. A gyilkosság első számú gyanúsítottja, Zaúr Dadajev volt csecsen belügyi katona állítólag a kihallgatások során bevallotta, hogy ő szervezte meg Borisz Nyemcov megölését, aki "nem egyszer negatívan nyilatkozott az Oroszországban élő muszlimokról, valamint Mohamed prófétáról és az iszlámról, mélyen vallásos emberként ezt nem tűrhette el".

Az ellenzék azonnal elvetette ezt az indítékot. "Adjanak egy laptopot Dadajevnek, hadd keresse és mutassa meg az interneten Borisz Nyemcovnak azt a bejegyzését, ami nem tetszett neki. Ha talál ilyet, hiszek neki" - írta blogjában Alfred Koh volt orosz  miniszterelnök-helyettes. 

Gennagyij Gudkov ellenzéki politikus, aki 1982 és 1993 között a KGB, a szovjet állambiztonság tisztje volt, az Eho Moszkvi rádió internetes oldalán írt bejegyzésében kétségét fejezte ki, hogy egy volt csecsen belügyes tiszt, egy áruházi biztonsági őr és néhány Moszkva környékén élő csecsen egyedül cselekedett volna. Szerinte "teljesen nyilvánvaló, hogy a politikai leszámolás nyomai az államhatalmi szervekig, legalábbis Csecsenföldig vezetnek".

Zaúr Dadajev anyja sem hisz annak az érvelésnek, hogy fia a hívő muzulmánok megsértése miatt állt volna bosszút Borisz Nyemcovon. Az RBK orosz hírügynökségek elmondta, hogy "Zaúr nem volt túlzottan hívő ember, sokat dolgozott". 

A Moszkovszkij Komszomolec orosz bulvárlap a héten egy olyan fényképet közölt, amelyen a feltételezett elkövetők: Zaúr Dadajev és társa egy ZAZ-Chance márkájú autóban láthatóak. A csecsen férfiak gépkocsiját már tavaly ősszel rögzítette egy térfigyelő kamera Nyemcov moszkvai lakása környékén. Ha ez igaz, akkor Nyemcovnak a Charlie Hebdo francia lapnál történt januári öldöklést elítélő nyilatkozataira, a muzulmánok megsértésére hivatkozás nem állja meg a helyét - írták.       

Az Interfax orosz hírügynökség pénteken név nélkül nyilatkozó forrása közölte, a nyomozóhatóságnál nincs kétségük azzal kapcsolatban, hogy a gyilkosságot valakik megrendelték, és szerintük a megrendelőket külföldön kell keresni. Úgy vélte, lehet, hogy hamarosan újabb személyeket vesznek őrizetbe a bűnüggyel kapcsolatban és azt sem zárta ki, hogy a végrehajtók nem tudták, ki, vagy kik voltak a megrendelők. 

A Moszkovszkij Komszomolec ben szombaton megjelent cikk szerint az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálattól (FSZB) az szivárgott ki, hogy a Nyemcov-gyilkosság szálai a Donyec-medencébe vezetnek. A titkosszolgálat azt terjeszti, hogy Adam Oszmajev, a Dzsohar Dudajev néhai csecsen elnök nevét viselő, Délkelet-Ukrajnában a szakadárok ellen harcoló "békefenntartó zászlóalj" parancsnoka állt volna bosszút az orosz ellenzéki politikuson. Oszmajevet két éve Vlagyimir Putyin elleni merénylet előkészítésével  
vádolták meg. 

A Novaja Gazeta című ellenzéki napilap szerint Nyemcov megölése, valamint az ügyben zajló nyomozás hátterében is a Kreml két támaszának a küzdelme áll. Az egyik oldalon a radikális hazafiak, jelen esetben a csecsenek, akik "ki vannak éhezve arra, hogy bosszút álljanak a vélt ellenségeken, és ebbe az irányba nyomják az ország vezetését is". A radikális patriótákkal szemben a belügy, a titkosszolgálatok és a szövetségi nyomozó bizottság emberi állnak.

Dmitrij Oreskin, ellenzéki politológus az MTI-nek nyilatkozva hasonlóképpen vélekedett. Szerinte Borisz Nyemcov megölése nem cél, hanem csupán eszköz volt egy politikai játszmában. Nem a Charlie Hebdo munkatársainak megölésével, vagy Ukrajnával kapcsolatos pozíciója, nem is a korrupció elleni harca miatt ölték meg, hanem mert ismert politikus volt. Nem is azért ölték meg, mert valakit meg akartak ijeszteni, vagy megbüntetni, hanem mert Putyinra akartak befolyást gyakorolni. 

A neves orosz szakértő szerint Nyemcov megölése az orosz elnöknek egyáltalán nem kedvez. Putyin ugyanis, mint minden politikus szereti, ha több cselekvési lehetőség közül választhatja ki a legoptimálisabbat a megfelelő időben. Az ellenzéki politikus erőszakos halála ugyanis erőteljesen leszűkíti az elnök mozgásterét. Elsősorban politikájának "nyugati szárnyát nyírja le".

Nyugaton mostantól úgy tekintenek az orosz elnökre, mint aki nem csak annektálta a Krímet és felszította a Donyec-medencei konfliktust, hanem mint aki likvidáltatott egy komoly ellenzékit, vagy létrehozott egy olyan rendszert, amely megölte Nyemcovot. Az is lehet, hogy már nem tartja ellenőrzése alatt a hatalmi elitet. "Akik meggyilkolták az ellenzékit, le akarták járatni Putyint, le akartak zárni az orosz elnök előtt minden utat a Nyugattal való megegyezésre. Ez egy hatalmi eliten belüli konfliktus Oroszországban, amelynek során az dől el, hova tartson az ország - vélekedett Dmitrij Oreskin.