Nőtt a születéskor várható élettartam az EU-ban

Az EU 28 tagállamában a születéskor várható élettartam 2012-ben átlagosan 79,2 év volt, azaz 5,1 évvel magasabb, mint 1990-ben. Az OECD szerint a növekedés a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálesetek száma jelentős csökkenésének köszönhető, főként az 50 és 65 év közötti lakosok körében.

A születéskor várható élettartam Spanyolországban (82,5 év), Olaszországban (82,4 év) és Franciaországban (82,1 év) a legmagasabb, a lista végén álló balti és kelet-európai államokban - Romániában, Bulgáriában, Lettországban és Litvániában - 75 év alatti. 

Magyarországon 75,2 év volt (az 1990-es 69,5 év helyett). A kelet-európai térség más országaiban is tapasztaltak javulást: Észtországban hét, Csehországban pedig 6,6 évvel nőtt a születéskor várható élettartam.

A nők születéskor várható élettartama magasabb a férfiakénál az unióban: előbbieké 82,2 év, utóbbiaké 77,5 év volt 2012-ben, igaz a két nem közötti különbség némileg csökkent: csak 6,1 év az 1990-es évi 7,2 évhez képest. Magyarországon 2012-ben a férfiak születéskor várható élettartama 71,6 év (1990: 65,2 év), a nőké pedig 78,7 év (1990: 73,8 év) volt.

Ha a nők tovább is élnek, mint a férfiak, a 65 év feletti egészségesen várható élettartamuk nagyjából megegyezik a férfiakéval (8,7, illetve 8,5 év). Míg Svédországban a 65 év feletti férfiak és nők hátralévő életéveik háromnegyedét várhatóan úgy élik le, hogy nincsenek korlátozva mindennapi tevékenységeikben, Szlovákiában ez az arány mindössze egynegyed.

A szív- és érrendszeri megbetegedés (infarktus és agyi érkatasztrófa) továbbra is az első számú halálok Európában: 2011-ben a halálesetek 40 százalékát okozták, míg a daganatos betegségek 24 százalékát. Az OECD-jelentés szerint gyakorlatilag valamennyi országban csökkentek az agyi érkatasztrófa okozta halálozások (főként Észtországban és Ausztriában, több mint 50 százalékkal), és a rákos megbetegedések okozta halálozás is némileg csökkent az uniós tagállamok többségében.

A daganatos megbetegedések okozta halálesetek száma változatlan maradt, illetve nőtt a balti államokban illetve több közép- és kelet-európai országban (Bulgária, Románia, Horvátország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság).