Népszerűtlen filmeket díjaztak a locarnói fesztiválon

A legjobb filmnek járó fődíjat, az Arany Leopárdot Albert Serra katalán rendező Historia de la meva mort (A halálom története) című filmje nyerte el, amelyet a bemutatón többen hagytak ott vetítés közben, mint bármely más versenyfilmet. A kétórás produkció a dpa megfogalmazása szerint "alig kisilabizálható művészeti nyelven meséli el Casanova és Dracula találkozását".    A zsűri különdíját a 20 éve HIV-pozitív Joaquim Pinto E agora? Lembra-me (És akkor? Emlékezz rám) című "köldöknéző, ködös kép- és hangmontázsú szentimentális filmesszéje" kapta. Hasonló meglepetést okozott a legjobb rendezésért járó díj odaítélése a dél-koreai Hong Szang Szu U ri Sunhi (A mi Szunhink) című alkotásának, egy szikár párbeszédfilmnek, amelyben három férfi faggat egy nőt az életéről rögzített kameraállásban.    Üres kézzel távozott a fesztiválról a fő favorit, a Nedves tájak, Charlotte Roche német író azonos című botrányregényének filmváltozata David Wnendt rendezésében.    Sokkal jobban egybeesett a zsűri és a publikum véleménye a szereplők megítélésében. A legjobb színésznőnek járó díjat az amerikai Brie Larson kapta egy elkötelezett nevelőnő alakításáért a Short Term 12 című, egy nevelőotthonban játszódó filmben. A legjobb férfi főszereplőnek a perui Fernando Baciliót találták, aki meggyőzően alakított egy igazságügyi tisztségviselőt az El Mudo (A néma) című perui-francia-mexikói társadalmi drámában.    A Lago Maggiore partján fekvő dél-svájci város fesztiválján tíz nap alatt 300 játék-, dokumentum- és rövidfilmet mutattak be.