NÉPESSÉGFOGYATKOZÁS EURÓPÁBAN

Brüsszel. A népességpolitika kapcsán érdemes idézni abból az átfogó elemzésből, amelyet a Moody's nemzetközti hitelminősítő készített tavasszal, az Európai Unió 50. évfordulója alkalmából. A dokumentum előrejelzése szerint az uniót fenyegető legfőbb gazdasági kockázatot a tagországok lakosságának elöregedése és az ezzel járó gazdasági, közfinanszírozási terhek jelentik.

A Moody's szerint a rászorultsági ráta – a 14 év alatti és a 65 év feletti eltartandó népesség aránya a két korosztályi határ közötti, potenciálisan gazdaságilag aktív lakossághoz mérve – 1950-ben 52 volt, 40 százaléknyi gyermekkorúval és 12 százaléknyi időskorúval. A ráta most 46, viszont ezen belül már egyenlő – 23-23 százalék – a gyerekek és az idősek aránya Európában, 2050-re pedig 73 lesz a rászorultsági ráta, amelyen belül 27 százaléknyi potenciálisan aktív gazdasági szereplőnek kell eltartania 25 százaléknyi gyermekkorút és 48 százaléknyi időst.

Ahogy az idős korosztály aránya növekszik, úgy válik ez a generáció sokkal befolyásosabbá politikailag is, ami nehezebbé teszi a reformokat. Ebből egyik lehetséges megoldásként az is következhet, hogy a kormányok még további eladósodás formájában áthárítják a terhet a jövő nemzedékekre, amelyek politikai súlya csökken. Ráadásul az alacsony termékenység miatt Európa már veszít is népességéből, ami „történelmileg ritka jelenség békeidőben“. Az elemzés szerint ebben a tekintetben a 2004-ben csatlakozott új tagállamok sem hoztak sok friss vért, sőt ebben az országcsoportban még inkább heveny probléma az elöregedés, mint a régi EU-ban.

A Moody's által idézett ENSZ-adatok szerint 2050-re Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia és Észtország lakossága várhatóan 15–18 százalék közötti mértékben csökken, de Bulgáriában például 34, Lettországban 27, Romániában 23 százalékos népességfogyás várható ugyanezen időszakban. (m, ú)