Németország nem fizet világháborús jóvátételt Görögországnak

A görög követelés teljesítésének "valószínűsége egyenlő a nullával" - mondta Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter, a szociáldemokrata párt (SPD) elnöke a párt elnökségének naueni tanácskozása után.      Az athéni kormány követelésének nincs jogalapja, hiszen a Németország újraegyesítésének elismeréséről szóló 1990-es, úgynevezett 4+2-es megállapodás - az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország és az akkori NSZK és NDK egyezménye -  "minden ilyen témát lezárt jogilag" - mondta Sigmar Gabriel.     Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök vasárnapi programadó beszédéről azt is elmondta, megérti, hogy a görög lakosság már nem akarja elfogadni a fájdalmas megszorításokat.      A német szociális ellátórendszer szigorításával járó Agenda 2010 program - az SPD és a Zöldek koalíciójának jelentős társadalmi ellenállást kiváltó 2003-2005-ös reformcsomagja - "langyos nyári szellő" volt a görögországi megszorításokhoz képest, de mégsem járható út, hogy az athéni politika irányváltásának költségeiről Németországnak és a többi euróövezeti társországnak állítanak ki számlát - mondta a német alkancellár.     Gabriel szerint "pragmatikus" megoldást kell találni, amelynek révén Görögország továbbra is teljesíteni tudja a hitelezőknek tett vállalásokat.      "Azt tanácsolom, közeledjünk egymáshoz, de tegnap nem éreztem úgy, hogy közeledésről lenne szó" - mondta a német politikus a görög miniszterelnök parlamenti beszédére utalva.     Nem fogadta lelkesedéssel Ciprasz programját Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke sem, aki az SPD kétnapos elnökségi értekezletének egyik vendége volt. Hétfőn a tanácskozás margóján újságíróknak azt mondta, hogy a görög kormányfő beszédében vázolt tervek "korlátozott mértékben" fedik a brüsszeli bizottság elképzeléseit a válság kezeléséről. Hozzátette: nem tapasztal az euróövezetben olyan hangulatváltozást, amely elősegítené, hogy a közösség teljes egészében átvegye a baloldali radikális Sziriza - a görög kormánykoalíció nagyobbik pártja - nézeteit.     Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter is visszafogottan nyilatkozott az athéni kormány programjáról. Szerinte egyelőre nem világos, hogy az athéni kormány hogyan akarja kivezeti az országot a válságból a hitelezői trojka, az EB, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi valutaalap (IMF) támogatási programja nélkül.      "Nem értem, hogy a görög kormány miként kívánja rendezni" a helyzetet - mondta Schäuble német hírportálok beszámolói szerint a G20 csoport pénzügyminisztereinek és központi banki vezetőinek isztambuli tanácskozása után.      Hozzátette, hogy egy ilyen program nélkül "Görögországnak nehéz lesz" megbirkóznia a kihívásokkal, és nemigen lehet felmérni, hogy miként reagálnának a pénzügyi piacok az új helyzetre, ugyanakkor "lehet, hogy Ciprasz jobban tudja".     A görög kormányfő vasárnapi programbeszédében elhibázottnak nevezte az államcsőd elkerülése érdekében országának nyújtott nemzetközi hitelprogramot, és kitartott a megszorítások sújtotta emberek megsegítését hirdető választási ígéretei mellett.     "A hitelprogram elbukott. Nem indokolt, hogy az új kormány annak meghosszabbítását kérje, mert (...) nem kérheti a hibák megismétlését" - mondta Ciprasz a február 28-án véget érő hitelprogramról.     Ugyanakkor a görög miniszterelnök megismételte kormánya azon álláspontját, hogy egy "áthidaló támogatási programot" kíván kidolgozni a hitelezőkkel a júniusig tartó időszakra, és a következő hónapokban egy új szemléletű válságkezelő megállapodást szeretne tető alá hozni.