Németh Zsolt üdvözli az RMDSZ és az EMNT összefogását

Az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke az RMDSZ IX. kongresszusán elhangzott beszédében és az MTI-nek adott nyilatkozatában kifejtette: ennek az összefogásnak a jelentősége abban áll, hogy minél komolyabb erdélyi magyar képviseletet lehessen kialakítani Brüsszelben. Jelenleg három romániai magyar képviselője van az EP-nek, most meg kell kísérelni, hogy akár négy képviselője is legyen ennek a közösségnek - tette hozzá.
    Ez a magyar összefogás azonban még nem teljes, hiszen az erdélyi magyar politikának vannak komoly tényezői, amelyek nem támogatják - mondta Németh Zsolt, aki szerint folytatni kell a párbeszédet az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretei között a teljes magyar összefogás érdekében.
    Német Zsolt szerint tarthatatlan az a helyzet, hogy a román politikusok az erdélyi magyar autonómia-törekvéseket egyszerűen "alkotmányellenesnek" titulálják. Ezek a törekvések nem alkotmányellenesek, teljesen összhangban állnak a jelenlegi román alaptörvénnyel, akárcsak több más európai állam alkotmányával - szögezte le a fideszes politikus, hozzáfűzve: az európai kisebbségek közül lassan az erdélyi magyarság lesz az utolsó, amely nem rendelkezik autonómiával.
    "Támogatjuk a decentralizációt, ennek a székelyföldi autonómiának sajátos, különleges jogosítványokkal kell rendelkeznie, hiszen e térség etnikai, kulturális, történelmi és gazdasági sajátossága is megköveteli ezt" - mondta Németh Zsolt.
    Szükségesnek tartotta a szövetségesi viszony kiépítését Magyarország és Románia között, s utalt a jelenlegi moldovai válságra. Kifejtette: a magyar külpolitika e kérdésben megint lemaradt, elkésett. Magyarország is elkötelezett Moldova-politikát folytat, Románia is hangsúlyosan érdekelt a moldovai helyzet alakulásában - mondta. Szerinte a hosszú távú stabilitás érdekében a Dnyeszteren túli autonómiának és Moldova területi integritásának a szempontját egyidejűleg kell érvényesíteni.
    A Dnyeszteren túli terület, ahol többségében oroszok és ukránok élnek, Moldovától való különállását hangsúlyozza. 
    "Egyáltalán nem tartom ördögtől valónak a kettős állampolgárság intézményének a fölvetését sem" - mondta a politikus, aki szerint az Európai Uniónak nem igazságot kell szolgáltatnia, hanem elő kell segítenie a magyar, a román és a moldovai fél között a megegyezést a kettős állampolgárság kérdésében. Ha egyszer Moldova irányában Románia támogatja az autonómiát és a kettős állampolgárságot, akkor nincs jogalapja arra, hogy ugyanezt megtagadja az erdélyi magyarságtól - mondta az MTI-nek Németh Zsolt.
    Tőkés László, az EMNT elnöke, aki az európai parlamenti választásokra bejegyzett Magyar Összefogás listáját vezeti -, a kongresszushoz intézett - távollétében felolvasott - üzenetében felidézte az RMDSZ 2003-ban tartott szatmárnémeti kongresszusát, amelyen megtörtént a szakítás a szövetség és Tőkés között. Emlékeztetett: az RMDSZ akkor úgy gondolta, hogy kormányzati szerepvállalásra készülve nincs szükség a "hivatalostól" eltérő politikai értékrendre. Felidézte, hogy ő akkor az EMNT létrejöttének útját egyengette, a vele egyetértőkkel abban hitt, hogy az autonómia ügye bármely politikai széljárásban elsőbbséget élvez.
    Tőkés emlékeztetett: az álláspontok egyre távolabb kerültek egymástól, s ez a folyamat elvezetett a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzéséhez. Mára világossá vált - mondta - , hogy az egy évtizeddel ezelőtti, sokszínű és többszólamú, de mégis egységes politikai képviselet eredeti formájában már nem állítható vissza. Ugyanakkor az is világossá vált, hogy a romániai magyarságnak kisebbségi sorsából eredően csak összefogással van esélye stratégiai céljainak, nevezetesen az autonómiának a megvalósítására - áll Tőkés László üzenetében.