Nem tudja kezelni a romakérdést az unió

Brüsszel. Európában a becslések szerint 7-9 millió roma él, a velük kapcsolatos problémák kezelését célzó intézkedések sem uniós, sem tagországi szinten nem hoztak sok eredményt. Az Európai Parlamentben ma egy hete vitáztak erről a képviselők, megállapítva: mielőbb ki kellene dolgozni egy uniós romastratégiát.

A témát két magyar képviselő vezettte fel, Járóka Lívia (Fidesz) és Mohácsi Viktória (SZDSZ), rámutatva: bár a romaproblémára az elmúlt években számos uniós dokumentum felhívta a figyelmet, nem történt előrelépés. A vitában az Európai Bizottságot képviselő Benita Ferrero-Waldner külügyi biztos bejelentette: az EB még az idén javaslatot tesz egy olyan irányelv megalkotására, amely a még nem szabályozott területeken is előírja a megkülönböztetésmentesség, az egyenlő bánásmód garantálását.

A téma annak kapcsán került terítékre, hogy öt képviselő kérdést intézett az Európai Bizottsághoz: mikor terjeszt elő a testület átfogó cselekvési tervet a romák helyzetének javításáról? A kérdezők utaltak arra, hogy az EP már 2005 áprilisában állásfoglalást tett közzé a romák unióbeli helyzetéről, és már ebben felszólította az unió kormányát, vagyis az EB-t, készítsen javaslatokat arról, hogyan tudja az EU a legjobban összehangolni és elősegíteni a romák helyzetének javítására irányuló törekvéseket, továbbá fogadjon el egy olyan cselekvési tervet, amely világos ajánlásokat tartalmaz a tagállamok számára.

Járóka Lívia a vitában kiemelte: az európai munkaerőpiacnak és az uniós államoknak egyaránt érdekük, hogy a legnépesebb és leggyorsabban növekvő kisebbség integrációja sikeres legyen. Leszögezte, szükség van arra az akciótervre, amelynek elkészítését a brüsszeli bizottság magas szintű tanácsadócsoportja is kezdeményezte. A leghátrányosabb hely?zetű csoportok segítésének finanszírozását például a bizottságnak kell kezdeményeznie és keresztülvinnie a tagállamoknál. Az uniós pénzek felhasználásánál kötelező szempontként kell érvényesíteni az esélyegyenlőség követelményét. Elengedhetetlen egy európai krízistérkép létrehozása is, amelynek alapján Brüsszel megkezdhetné a tagállamokban halogatott deszegregációs munkát. Elhangzott, hogy legalább tíz tagországban biztosan szegregált körülmények között tanulnak a romagyerekek, és minden tagállamban pontosan tudni lehet azt is, a romák hol élnek nyomortelepeken, szörnyű állapotok között. Gyakoriak a rasszista indíttatású támadások is a romákkal szemben.

Tehát egyrészt európai szintű stratégia kell, másrészt az, hogy minden tagállam készítsen akciótervet a romák integrálására, ugyanis Európában a 7-9 millió roma többsége ma is rossz szociális körülmények között él, ugyanazokkal a gondokkal küzd, mint évekkel ezelőtt. Osztályrészük a kirekesztés, beilleszkedésük és foglalkoztatásuk megoldatlan, a roma nőket többszörös diszkrimináció sújtja.

Érdekes fejtegetéssel állt elő Tabajdi Csaba (MSZP), szerinte az EU-nak „nincs kisebbségpolitikája sem a romák, sem a tradicionális nemzeti kisebbségek, sem a migráns kisebbségek irányában. Én a romákat is a tradicionális nemzeti kisebbségek közé sorolom, ugyanakkor sajátos szociális hátrányos helyzetük miatt mégis külön kategóriaként kell kezelni őket.” Úgy vélte, világosan el kell különíteni, mi a tagállamok és mi az unió kompetenciája. El kell különíteni a tagállami és az uniós kompetenciákat, az EU szerinte egyfelől pénzt adhat a tagállamnak, de módszertant is kell adnia, ellenőriznie is kell, és felkészült szakértőkkel kell rendelkeznie.

Az EB nevében Ferrero-Waldner állította: az elmúlt évben mind a tagállamokban, mind az uniós központban intenzívebbé tették az erőfeszítéseket a romák integrációjának javítására. A bizottság eltökélt abban, hogy a helyzetet jogalkotással, információs kampányokkal és az uniós felzárkóztatási alapok igénybe vételével is javítsa. Javasolta a testületnek, hogy hozzanak létre egy magas szintű roma fórumot is a nemzeti parlamentek, uniós intézmények és szakértői csoportok bevonásával. Mint megjegyezte, huszonkét tagállam ellen folyt már eljárás hátrányos megkülönböztetés miatt. (mti, pi, ú)