Nehéz egyeztetések a bonni Afganisztán-konferencián

A konferencián az Északi Szövetség képviseli a legkeményebb álláspontot, küldöttségét Azizullah Alkozai vezeti. TASR/AP-felvételBonn/Washington. Az Afganisztán-értekezleten részt vevő küldöttek tegnap megkezdték az egyes csoportok közötti találkozókat, hogy megvitassák a politikai átmenet teendőinek részleteit. Az egyes delegációk között Lahdar Brahimi, az ENSZ afganisztáni különmegbízottja és helyettese, Francesc Vendrell közvetít. Diplomáciai források szerint igen jó a hangulat a konferencia színhelyéül szolgáló petersbergi rezidencián, de még nagyon kemény vitákra lehet számítani.

Ügyvezető kormány

A résztvevők késznek mutatkoznak „3-5 napon belül megállapodni” egy ügyvezető kormányról és parlamentről, amely az országot irányítaná egészen a hagyományos afgán népgyűlés, a Loja Dzsirga várhatóan tavaszi összehívásáig. Ez a testület választaná meg az átmeneti kormányt és a törvényhozást, amelyek körülbelül két évig maradnának hivatalban, hogy tető alá hozzák Afganisztán alkotmányát. Az alaptörvényt szintén a Loja Dzsirgának kell elfogadnia. A küldöttek szerint a legnehezebb lesz megállapodni az átmeneti kormány kulcstárcáinak elosztásáról, a védelmi és a belügyminisztériumról. Ezzel szemben konszenzus alakulhat ki Záhir Sah személye körül. Az úgynevezett pesavari küldöttség egyik tagja azt közölte, hogy a négy delegációból hárman egyetértenek egy, az iszlám országok részvételével létrehozandó multinacionális erő Afganisztánba való telepítésével, de a Burhanuddin Rabbani vezette Északi Szövetség ezt továbbra is határozottan ellenzi. Az AFP névtelenül idézett egy amerikai illetékest, aki szerint Rabbani elnök kormánya elfogadhatatlan lenne Washington számára a tálibok bukása nyomán keletkező hatalmi űrt betöltő új kormányként.

Nehéz szakasz következik

Nagyon nehéz szakasz következik most az afganisztáni háborúban – mondta Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter, aki szerint „idő kell az afganisztáni győzelemhez, nehéz és veszélyes lesz kivívni, és lesznek halottak amerikai részről is”. Amerikai harci gépek bombatámadást hajtottak végre egy olyan célpont ellen, amelyről feltételezték, hogy az al-Kaida szervezet illetve a tálibok vezetőinek búvóhelye lehet. Rumsfeld név szerint nem említette, hogy vélhetően kik tartózkodtak a célpontul kijelölt bunkerekben, csak annyit közölt, hogy „fontos személyek”.

Omar molla, a tálibok vezetője nem volt az amerikaiak által támadott bunkerekben – ezt tegnap Abdul Szalam Zaif, a tálib rendszer korábbi pakisztáni nagykövete közölte. Elmondta: a molla él és egészséges, s tegnap rádióüzenetet is intézett híveihez, hogy ne adják meg magukat.

Vizsgálatot követel az AI

Az Amnesty International követeli, hogy sürgősen vizsgálják ki a Mazari-Sarifhoz közeli erődben vasárnap kitört és súlyos vérontásba torkollott fogolylázadás körülményeit. Az AI szerint tisztázni kell, hogy mi váltotta ki a zendülést, és hogy az Északi Szövetség, az amerikaiak és a britek „arányos” választ adtak-e arra. Állítólag 300–400, a tálibok oldalán harcolt külföldi zsoldos vesztette életét a Kaledzsangi erődben a lázadás leverésekor. A Szövetség egyik parancsnoka arról számolt be, hogy a legmakacsabbak közül 160-at kivégeztek, azokat, akik nem voltak hajlandók letenni a fegyvert. (m, o)

Állítólag megöltek 16 amerikait

Iszlámábád. Egy pakisztáni napilap közölte: a tálibok hétfőn megöltek 16 amerikai tengerészgyalogost, miközben a katonák földet értek a Kandahár melletti repülőtérnél. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter hétfőn erősítette meg, hogy Dél-Afganisztánban bevetették a tengerészgyalogosok első egységeit. A Frontier Post szerint a tálib támadás még azelőtt érte az újonnan érkezet tengerészgyalogosokat, hogy azok elfoglalhatták volna állásaikat. A lap azt írta, több mint 6000 tálib harcos esett el, mióta az USA megindította az Afganisztán elleni támadását. (o)