Negyven évet kapott Karadzic a háborús bűneiért

A testület a súlyos ítéletet az 1992-1995 közötti, közel százezer halálos áldozatot követelő boszniai háborúban elkövetett népirtás, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt szabta ki.

Az NT elnöklő bírája, O-Gon Kvon által ismertetett ítélet szerint Karadzic felelős az 1995. júliusi srebrenicai népirtásért, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer boszniai férfit és fiút gyilkoltak meg.
    
"A boszniai Szerb Köztársaság elnökeként és a hadsereg legfőbb parancsnokaként a vádlott volt az egyetlen személy, akinek módjában lett volna megakadályozni a boszniai muszlim férfiak meggyilkolását" - hangsúlyozta a bíró. Hozzátette, Karadzic ehelyett maga rendelte el a fogva tartott boszniai muszlimok elszállítását és megölését, miután a szerb erők elfoglalták az ENSZ védett övezetének számító települést.
    
A bíróság ugyanakkor nem állapította meg Karadzic felelősségét a népirtással kapcsolatos másik vádpontban, amely szerint a boszniai szerb hadsereg genocídiumot követett el a muzulmánok és horvátok ellen hét másik településen.
    
A törvényszék felelősnek mondta a volt boszniai szerb elnököt a Szarajevó három éven át tartó ostromakor elkövetett háborús bűncselekményekért. Az ítéletben kiemelték, hogy a hadsereg Karadzic jóváhagyása nélkül nem ágyúzhatta, illetve lövethette volna orvlövészekkel a - háború előtt szerbek, muzulmánok és horvátok által vegyesen lakott - boszniai fővárost.
    
Csütörtök délután kihirdetett ítéletében a bíróság emberiesség elleni bűncselekményekben is bűnösnek találta a 70 éves politikust.
    
Az ítélethirdetést szenvtelen arccal végighallgató, sötét öltönyt és világoskék nyakkendőt viselő Karadzic ügyvédje később bejelentette, hogy fellebbezést fognak benyújtani az ítélet ellen. Mint Peter Robinson ügyvéd mondta, védencét sokkolta, hogy bűnösnek találták a boszniai háborúban elkövetett jogsértésekért.
    
A bíróság épülete előtt nagyjából százan tüntettek azért, hogy felelősségre vonják Karadzicot a népirtásért. "A boszniai muzulmánok végre kaphatnak egy kis megnyugvást" - mondta az egyik demonstráló.
    
A rendőrség nagy erőkkel volt jelen az ítélethirdetés helyszínén.
    
A bírósági ítéletet sokak borítékolhatónak tartották, szerintük a valódi kérdés inkább az volt, hogy a vádpontok közül hányban találják bűnösnek, és melyek lesznek azok a bűncselekmények, amelyben megállapítják az egyéni felelősségét, azaz mely esetekről tudott, mire adott személyesen parancsot, és különösen, mekkora volt a szerepe a srebrenicai népirtásban.
    
A per során az egykori pszichiáter Karadzic azzal védekezett, hogy a srebrenicai mészárlás csupán mítosz, a bűncselekményeket a muzulmánok rendezték meg, és a boszniai szerbekre terelték a gyanút. 
    
Az ügyészség a per során 337 tanút vonultatott fel, és életfogytig tartó börtönbüntetést kért Karadzicra. Az egykori boszniai szerb vezető viszont ártatlannak vallotta magát, és azzal vádolta meg a törvényszéket, hogy az nemcsak felette, hanem az egész szerb nép felett ítélkezik, az ügyészségnek pedig semmilyen bizonyítéka sincs, amely összefüggésbe hozná őt a boszniai háború idején elkövetett bűncselekményekkel.
    
A boszniai szerb elnöki tisztséget 1992-től betöltő Radovan Karadzic ellen már 1995-ben vádat emeltek - az az év végén aláírt daytoni békeszerződés pedig eltiltotta hivatalától -, ő azonban éveken át bujkált, és csak 2008 júliusában fogták el Belgrádban és adták ki Hágának. A következő évben kezdődött meg a hágai pere.
    
Karadzic megítélése Bosznia-Hercegovinában a mai napig vitatott. Az ország többségében bosnyákok és horvátok lakta részében, a Bosznia-hercegovinai Föderációban egyértelműen háborús bűnösnek tartják, míg a szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságban inkább hősként tekintenek rá.