Nagykoalíciót akar a németek többsége

A ZDF közszolgálati televízió hét végén bemutatott felmérése szerint a lakosság 54 százaléka azt tartaná a legjobbnak, ha a 2013 őszén következő országos parlamenti választás után koalícióra lépne a konzervatív CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD).

A két legnagyobb párt együttműködése az egyetlen koalíciós forma, amelyet a többség támogat. A jelenlegi, konzervatív-liberális koalíció fennmaradását csupán 19 százalék üdvözölné, és 54 százalék úgy véli, hogy az hátrányos lenne az országnak. Az SPD és a Zöldek 1998 és 2005 közötti koalíciójának felújítását 39 százalék támogatja, 41 százalék ellenzi.

A pártok választói támogatottsága alapján is a nagykoalíció tűnik a leginkább valószínűnek. A Bild am Sonntag című lap felmérése szerint a CDU/CSU a szavazatok 38 százalékéra, az SPD 26 százalékra számíthat. A német politika két legnagyobb szereplőjének támogatottsága között a legutóbbi, 2009-es választás óta nem volt ekkora különbség. A konzervatívok a rekord nagyságú 12 pontos előnyt annak köszönhetik, hogy Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke messze a legnépszerűbb politikus, az SPD pedig főleg saját magával van elfoglalva. "A szociáldemokraták háza tájáról nemigen hallani mást azon kívül, hogy ki legyen a kancellárjelölt", és a vita elriasztja a választókat - magyarázta az adatokat Klaus-Peter Schöppner, a felmérést végző Emnid közvélemény-kutató intézet vezetője.

A felmérés eredményei igazodnak az utóbbi bő fél év trendjéhez, amely szerint a CDU/CSU egyre nagyobb előnnyel vezet a szociáldemokraták előtt, de a hatalmat csak az SPD-re támaszkodva őrizheti meg. A konzervatívok jelenlegi koalíciós partnere, a liberális FDP nem éri el az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöböt, a párt támogatottsága 4 százalékos. A Zöldek 14 százalékon állnak, és a balközép akkor sem tudna többségi támogatottságú kormányt alakítani, ha az SPD-hez és a Zöldekhez csatlakozna a Bundestagba várhatóan bekerülő, a Bild am Sonntag felmérése szerint 7 százalékon álló Német Kalózpárt.

A politikusok népszerűségi rangsorában Angela Merkelt egyetlen szociáldemokrata politikus közelíti meg, Hannelore Kraft Észak-Rajna-Vesztfália tartományi miniszterelnök, aki azonban közölte, hogy egyelőre nem kíván részt venni az országos politikában. Az SPD lehetséges kancellárjelöltjei - Sigmar Gabriel pártelnök, Frank-Walter Steimeier parlamenti frakcióvezető és Peer Steinbrück, a 2005-2009 közötti nagykoalíció pénzügyminisztere - jóval Kraft mögött állnak a sorban, és megelőzi őket Wolfgang Schäuble jelenlegi pénzügyminiszter, a CDU politikusa is.

Egyelőre a konzervatívok és a szociáldemokraták is elutasítják a nagykoalíciót. Az SPD vezetői a hét végén a párt választási kampányát előkészítő tanácskozáson azt hangoztatták, hogy a Zöldekkel kívánnak kormányozni. "Az SPD és a Zöldek együttműködése a jövő koalíciója" - mondta Frank-Walter Steimeier. "Győzelemre játszunk, nem helyezésre" - tette hozzá. Peer Steinbrück kijelentette, hogy "soha többet" nem lesz miniszter egy olyan kormányban, amelyet Angela Merkel vezet. Sigmar Gabriel beszédében hangsúlyozta: a szociáldemokraták kormányozni akarnak, "de nem egy nagykoalíció kisebbik párjaként".

A Der Spiegel című hetilap vasárnap megjelent száma szerint Angela Merkel a CDU elnökségének legutóbbi értekezletén arra figyelmeztetett, hogy a nagykoalícióról szóló spekulációk csak árthatnak a konzervatív tábornak, és nem helyes, ha bárki is a két párt közötti hasonlóságokat emeli ki. A lap szerint Merkel elsősorban Ursula von der Leyen szociális és munkaügyi miniszter nyugdíjkoncepciójára utalt, amely 850 eurós nyugdíjminimum bevezetését irányozza elő. A szociáldemokraták pontosan ekkora összegű nyugdíjminimumot szorgalmaznak.

Ugyanakkor a konzervatívok és a szociáldemokraták egy sor további kérdésben is csaknem azonos nézeteket vallanak. Az euróövezeti válságkezelésben például az utóbbi időszakban az SPD valamennyi kormányzati javaslatot támogatott a parlamentben, így a Merkel-kormány a konzervatívok és a liberálisok euroszkeptikus szárnyának elutasítása ellenére is kétharmados többséget szerzett egyebek között az állandó euróövezeti válságkezelő rendszerről (ESM) szóló kormányközi szerződés és a fiskális paktum ratifikációjához.