Nagy-Britannia 350 katonát vezényel Lengyelországba

Wallace, aki a nap folyamán Londonban tárgyalt Mariusz Blaszczak lengyel védelmi miniszterrel, hétfő esti közös sajtótájékoztatójukon úgy fogalmazott: a döntés célja annak az erőteljes üzenetnek a megfogalmazása, hogy Nagy-Britannia és Lengyelország kész az együttműködésre és szorosan egymás mellett áll a jelenlegi helyzetben.

A brit védelmi miniszter kijelentette: ha Oroszország elkövetné „azt az ostoba hibát”, hogy katonai akciót indít a szuverén Ukrajna ellen, akkor súlyos szankciókkal és elszigetelődéssel számolhat, valamint azzal, hogy a NATO még tovább fokozza jelenlétét a térségben.

Az Ukrajna elleni invázióval Vlagyimir Putyin orosz elnök így pontosan azt érné el, amit el akar kerülni – tette hozzá Wallace.

Kiemelte, hogy amikor Oroszország 2014-ben annektálta a Krím-félszigetet, az is a NATO előretolt egységeinek „fokozott jelenlétéhez” vezetett Lengyelországban, Észtországban és Lettországban.

Hozzátette ugyanakkor, hogy senki nem törekszik az Oroszország feletti uralomra, sem Oroszország megosztására.

A brit védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a NATO nem támadó, hanem védelmi jellegű szervezet.

Mariusz Blaszczak a sajtótájékoztatón köszönetet mondott a brit kormánynak a katonai segítségért. A lengyel védelmi miniszter szavai szerint az ukrajnai határok mentén észlelt orosz katonai felvonulás mellett Lengyelországot Fehéroroszország részéről is fenyegetések érik.

Blaszczak – a lengyel-fehérorosz határon a korábbi hónapokban kialakult migrációs válságra utalva – kijelentette: Lengyelország hibrid támadásoknak volt kitéve Fehéroroszország részéről, és ebben a helyzetben a brit katonai kontingens tényleges segítséget nyújt a lengyel hadseregnek.

A lengyel védelmi miniszter hozzátette: történelmi tapasztalat, hogy csak a határozott elrettentés politikájával lehet elejét venni bármiféle potenciális orosz agressziónak, és ugyanennek a történelmi tapasztalatnak az alapján lehet kijelenteni, hogy a békítgetés cselekvésre ösztönzi a potenciális ellenséget.

Boris Johnson brit miniszterelnök már január végén bejelentette, hogy Nagy-Britannia fontolóra vette katonai jelenlétének komoly mértékű növelését az európai kontinensen – mindenekelőtt Kelet-Európában –, az európai határok megerősítése végett „a fokozódó orosz agresszióval szemben”.

London e cselekvési terv keretében mérlegeli az Észtországban állomásozó brit katonai kontingens létszámának kétszeresére emelését és védelmi fegyverzetet is küldene ebbe a balti köztársaságba.

Nagy-Britannia jelenleg több mint 900 katonát állomásoztat Észtországban, Lengyelországban pedig a brit hadsereg száz műszaki szakértője segít a határőrizeti létesítmények megerősítésében a lengyel-fehérorosz határon.

A brit kormány ugyanakkor erőteljes diplomáciai tevékenységet is kifejt a térségben: Boris Johnson az elmúlt hetekben háromszor is tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyinnal, a múlt héten Ukrajnába látogatott, Liz Truss brit külügyminiszter pedig várhatóan e héten Moszkvába utazik.

Ben Wallace védelmi miniszter a múlt héten Budapesten, valamint Szlovéniában és Horvátországban tárgyalt.