Moszkva bezárja kubai és vietnami bázisait

Moszkva. Vlagyimir Putyin elnök bejelentette: Oroszország bezárja kubai és vietnami katonai bázisait. A vietnami kontingens és a kubai katonai rádióközpont leszerelését 2002. január 1-től kezdik meg. Putyin hozzátette: a kivonulás nem jelenti azt, hogy Moszkva a jövőben ne ápolna széles körű kapcsolatokat ezekkel az országokkal. Ennek ellenére Havanna máris tiltakozott, a tegnap közzétett kormánynyilatkozat szerint „Kuba teljes mértékben ellenzi, hogy Oroszország bezárja a külföldön lévő legfontosabb titkos katonai létesítményét, a kubai Lourdes elektronikus felderítő központot”. Megállapítja továbbá: a moszkvai döntés „üzenet és engedmény az amerikai kormányzatnak, és a lehető legrosszabbul időzített lépés a szeptember 11-i támadások nyomán kialakult világválság miatt”.

Az orosz döntést alapvetően anyagi megfontolások indokolták; Moszkva katonái életkörülményeinek javítására és a fegyverzet korszerűsítésére kívánja fordítani a felszabaduló forrásokat. Anatolij Kvasnyin tábornok, orosz vezérkari főnök közölte: az 1964 óta működő kubai bázis fenntartása 200 millió dollárt jelent évente, amiből akár 20 megfigyelő műholdat is rendszerbe állíthatna az orosz hadsereg. Putyin utasította a kormányt: keresse meg a katonai kiadások növelésének lehetőségeit a parlament előtt fekvő jövő évi költségvetési tervezetben. Ugyanezt szorgalmazta Szergej Ivanov védelmi miniszter, aki szerint a 2001– 2005 között megvalósuló haderőreform legfeljebb stabilizálhatja a fegyveres testületek helyzetét, a válság felszámolása nem képzelhető el az anyagi források jelentős növelése nélkül. Alekszej Kudrin pénzügyminiszter bejelentette: a kabinet 4 milliárd rubeles többletforrást javasol a katonák szociális helyzetének javítására. A haderőreform keretében 2006-ig hozzátevőleg 600 ezer fővel csökkentik az orosz fegyveres erők létszámát.

Ami a kubai létesítményt illeti: Havanna évi 200 millió dolláros bérleti díjtól esik el. A 70 négyzetkilométeres lehallgató állomás működésének csúcspontján mintegy 2000 orosz szakembert alkalmaztak benne az amerikai elektronikus üzenetváltások begyűjtésére. Jelentősége csökkent a hidegháború befejezésével, de a Szovjetunió felbomlása után is 1500 mérnök és technikus maradt ott, s még 1999-ben is újabb három antennarendszer építéséről kötött megállapodást Moszkva Havannával. Az eredetileg az amerikai tengeralattjárók mozgásának megfigyelésére telepített, csúcstechnológiát képviselő radarrendszerek állítólag közel 2000 kilométeres távolságból képesek lehallgatni a telefonbeszélgetéseket, faxokat és a számítógépek közötti üzeneteket. Igazi képességeit az orosz katonai hírszerzés egyik átállt tisztje, Sztanyiszlav Lunev árulta el az amerikai kongresszus illetékeseinek 1998-ban: az oroszok Lourdes-nek köszönhetően mindent tudtak például az Irak elleni háború, a Sivatagi Vihar előkészületeiről. Az ezredes szerint „a kezünkben voltak a haditervek, mindent tudtunk, beleértve a meglepetésszerű támadást is”. Az USA régóta követelte bezárását, s a washingtoni képviselőház tavaly olyan törvényt hagyott jóvá, amely a kubai támaszpont bezárásához kötötte az orosz adósság rendezését.