Moszkva. Súlyos összecsapások robbantak ki a csecsen– ingus határon. Tegnap reggel orosz harci gépek bombázták Galaski városát, mert a környékre csecsen lázadók törtek be Grúzia felől. A helyi hatóságok a város elhagyására szólították fel a polgári lakosságot.
Moszkva bevetette a harci gépeket
Az Ingusföldre behatolt, 100-300 fősre becsült szakadár egység feltételezések szerint a grúziai Pankiszi-szorosban rejtőző Ruszlan Gelajev csecsen hadúr parancsnoksága alá tartozik. Az egységet az orosz nemzetiségű Vitalij Szmirnov vezeti. A csecsenföldi születésű, 25 éves férfi 5 évvel ezelőtt csatlakozott a szakadár mozgalomhoz. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat által tavasszal likvidált arab származású Hattab hadúr táborában felvette az iszlám hitet, és az Abdul Malik nevet. Hattab halála után önállóan harcolt Csecsenföld északi részén, majd a Pankiszi-szorosba menekült embereivel. Nevéhez kapcsolják számos, a szövetségi központhoz lojális csecsen rendőr és adminisztrációs vezető meggyilkolását is.
Tegnapi közlések szerint az ingusföldi település közelében már kedden elkezdődtek az összetűzések, bár az ingus hatóságok akkor még cáfolták a csecsen fegyveresek behatolását. A település elfoglalását tegnap hajnalban kísérelték meg a támadók, Csecsenföldön is gyakran alkalmazott beszivárgásos módszerrel: a fegyveresek civil ruhában, a helyiek között elvegyülve haladtak a központ felé. Az orosz ITAR-TASSZ hírügynökség moszkvai forrásokra hivatkozva olyan vádakat közölt, hogy „bizonyos grúz körök” segítették a fegyveresek ingusföldi behatolását, egy részüket helikopteren szállították orosz területre – járatonként 5 ezer dollárért.
Újabb vihart kavart az amúgy is feszült orosz–grúz viszonyban Lasa Nacvlisvili grúz állambiztonsági miniszter-helyettes, aki tegnap nyilvánvalóvá tette: Tbiliszi nem szándékozik feltartóztatni a grúz Pankiszi-szorosból orosz területre behatoló csecsen szakadár fegyvereseket. Nacvlisvili azt mondta, Grúzia meg kíván szabadulni a területén rejtőző hívatlan vendégektől, és Tbiliszi nem áll ellen annak a természetes igénynek, hogy a csecsenek visszatérjenek szülőföldjükre.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.