Mesic is tanúskodik

Brüsszel/Kuala Lumpur. Szlobodan Milosevics tegnap is a Nyugatot tette felelőssé Jugoszlávia széthullásáért, valamint a szlávok és a muzulmánok közötti ellentétekért, nemcsak a volt Jugoszláviában, de a világ más részein, így Csecsenföldön is. A volt jugoszláv elnök tegnap fejezte be a hágai Nemzetközi Törvényszéken összesen kétnaposra nyúlt bevezető nyilatkozatát, amely a nyugati hatalmak és a NATO elleni vádbeszéddé alakult. „Koszovó és Csecsenföld ugyanannak a globális stratégiának a láncszeme, amelyet a Nyugat neokolonialista eszközökkel valósít meg világuralmi törekvései érvényre juttatására” – jelentette ki, és még Csehszlovákia kettéválását is e stratégia számlájára írta. Tagadta a vádnak azt az állítását, hogy szerb vezetőként egy olyan parancsnoki lánc csúcsán foglalt helyet, amelynek közvetlen köze volt a konfliktusok során elkövetett atrocitásokhoz, de legalábbis tudomása volt róluk.

Milosevics nyilatkozata után kezdődött az eljárás legfontosabb szakasza, a tanúk meghallgatása. Az ügyészség összesen mintegy 300 tanút kíván beidézni, közülük 90-et az elsőként tárgyalandó koszovói konfliktus ügyében. Jelentések szerint tegnap sort is kerítettek az első tanú meghallgatására, ez állítólag Mahmut Bakali, a Jugoszláv Kommunista Szövetség volt magas beosztású tisztségviselője volt.

Stipe Mesic horvát elnök tegnap közölte: kész tanúskodni Milosevics ellen a hágai perben. Nenad Csanak, a vajdasági parlament elnöke vasárnap beszélt arról, hogy a Mesictől származó értesüléseivel könnyen cáfolni lehetne Milosevics állítását, amely szerint sem Horvátországban, sem Boszniában nem terveztek semmilyen akciót. Csanak elmondása szerint Mesic 1996-ban Zágrábban tájékoztatta arról, hogy 1991 őszén, a vukovári események idején egy szerb küldöttség háromszor járt Zágrábban és tárgyalt Bosznia felosztásáról.

„Jugoszláviában ma is vannak olyanok, akik hisznek abban, hogy Milosevics menteni igyekezett az országot, de többen vannak, akik szerint a volt jugoszláv elnök csak hanyatlást okozott” – vélekedik Várady Tibor tekintélyes nemzetközi jogász, a jugoszláv külügyminiszter jogi tanácsadója. A vajdasági magyar politikus 1992–93-ban Milan Panics kormányában volt jugoszláv igazságügyi miniszter, jelenleg a budapesti Közép-európai Egyetem professzora, az atlantai Emory Egyetem vendégtanára.

A per során előkerülhetnek fontos dokumentumok, amelyek között valószínűleg lesznek olyanok is, amelyekről a jelenlegi jugoszláv kormány sem tud. „Ezért természetes, hogy a jugoszláv kormány odafigyel, amikor feltárják Milosevics tetteit. Logikus, hogy a kormány megfigyelőket kíván küldeni a perre. Ez nem jelent valamiféle jelképes azonosulást a vádlottal” – mondja Várady.