Merkelnek nincs új kormánya

Berlin. Kudarcba fulladtak az egyeztetések a CDU/CSU jobbközép pártszövetség, a liberális FDP és a Zöldek kö-zös kormányának megalakí-tásáról, mert az FDP kivonult a tárgyalásokról. Angela Merkel kancellár a tárgyalások ku-darcáról tájékoztatta Frank-Walter Steinmeier államfőt, ami azt jelenti, a kancellár nem kísérli meg a kisebbségi kormányzást a Zöldekkel. Az államfő elutasította az új választások kiírását.

„Jobb nem kormányozni, mint rosszul kormányozni” – jelentette ki Christian Lindner, a tárgyalásokat leállító liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) elnöke. A pártok színe (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) alapján Jamaica-koalíciónak nevezett kormány megalakításáról október 18-án kezdtek egyeztetést. Németország előtt három lehetőség áll: vagy a CDU/CSU kisebbségi kormányt alakít a Zöldekkel, vagy tovább kormányoz a szociáldemokratákkal – bár az SPD máris leszögezte, hogy ellenzékben marad –, vagy új választásokat kell kiírni – állapították meg a hírügynökségek. Angela Merkel kancellár hozzátette, a CDU/CSU kész folytatni a felelősségteljes tárgyalásokat. „Mint kancellár minden tőlem telhetőt megteszek azért, hogy az országot jól irányítsuk a következő nehéz hetekben” – jelentette ki Merkel. A koalíciós egyeztetések kudarca ellenére tovább kell törekedni arra, hogy megalakuljon Németország következő kormánya – hangsúlyozta Frank-Walter Steinmeier német államfő.

Hajthatatlan szocdemek

A szociáldemokrata párt (SPD) az ún. Jamaica-koalícióról folytatott egyeztetések kudarca után sem hajlandó folytatni a kormányzati együttműködést a CDU/CSU jobbközép pártszövetséggel, és ragaszkodik ahhoz az elhatározásához, hogy ellenzékben tölti a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag) választás után kezdődött törvényhozási ciklust – szögezte le Ralf Stegner, a szociáldemokraták egyik alelnöke. Az SPD a „súlyos választási vereség után sem taktikázott, és most sem teszi ezt”, hanem ragaszkodik döntéséhez – tette hozzá.

Három forgatókönyv

A parlamenti matematika alapján három forgatókönyvet tartanak elképzelhetőnek a patthelyzet feloldására. Elméletileg lehetséges lenne fenntartani a CDU/CSU és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) jelenlegi nagykoalícióját, az SPD azonban erre nem hajlandó. Szintén lehetséges út a kisebbségi kormányzás. A CDU/CSU-nak és az FDP-nek együtt 29 mandátuma hiányzik a többséghez a törvényhozás alsóházában (Bundestag), így ennek a fekete-sárga koalíciónak más frakciókból érkező szavazatokra lenne szükségük. Ugyanez érvényes a fekete-zöld koalíció esetében is; itt 42 szavazat hiányzik a többséghez. Angela Merkel kancellár azonban nem híve a változékony, bizonytalan többségnek. Éppen a kockázatossága miatt parlamenti választások után még sohasem alakult kisebbségi kormány Németországban.

A harmadik – legvalószínűbb – forgatókönyvet az újbóli választások jelentik. Az ahhoz vezető út azonban az alkotmánynak megfelelően kanyargós. Az újbóli választásokat az alaptörvény szerint kancellárválasztásnak kell megelőznie. Mindenekelőtt a szövetségi elnöknek kell jelölnie valakit a kancellári tisztségre. A jelölt akkor lehet kancellár, ha a Bundestag több mint a fele megszavazza. A Bundestagnak két hete van, hogy abszolút többséggel megegyezzen a kancellár személyében. A választások és kancellárjelöltek száma korlátlan. A DPA német hírügynökség szerint a nagykoalíció fenntartása szinte kizárt, a kisebbségi kormányzás valószínűtlen, és a legtöbb jel arra utal, hogy Németországban új választást kell tartani. Egyébként nem biztos, hogy egy esetleges új választáson a nagy pártok a régi emberekkel, vagyis Angela Merkellel, illetve Martin Schultz-cal futnak-e neki, benne van a pakliban, hogy ők áldozatául esnek az elhúzódó bizonytalanságnak.

Még nem fél a tőzsde

A bizonytalanság soha sem jó a gazdaságnak, így a német koalíciós előtárgyalások elbukását is negatívan értékelte a tőzsde és a devizapiac. Ám a visszaesés mértéke alacsony volt, ami azért azt is jelzi, hogy a gazdaság valójában tartott is a készülő Jamaica-koalíciótól, mert a részt vevő pártok egymással teljesen ellentétes, a német gazdaság nagy fellendüléséhez vezető elmúlt éveket több elemében is megtagadó, sokszor inkább piacellenesnek mondható gondolatokat fogalmaztak meg. Azonban egy hosszabb távú német politikai bizonytalanság aggasztó lenne az európai tőkepiacoknak, tőzsdéknek, devizapiacoknak egyaránt. A brit brexit és a német helyzet olyan bizonytalansági faktor, amely az európai gazdaság megítélését hátrányosan érintheti. Az eurózóna szorosabbra zárása, az Emmanuel Macron francia államfő által szorgalmazott mag-Európa megvalósítása szintén késedelmet szenved a német belpolitikai bizonytalanság miatt. Az Európai Bizottság úgy véli, biztos sikerül megőrizni a stabilitást Németországban.

Német médiavisszhang

Eltérően értékelték a német lapok a koalícióról folytatott egyeztetések kudarcát. A legnagyobb példányszámú napilap, a Bild kommentárja szerint a koalíciós egyeztetések sikertelensége azt jelenti, hogy mindenki vesztes. „A választó kormányt akart. Nem kapott semmit. Jogos haragja bárkit eltalálhat” – hangsúlyozta a lap. A Zöldeknek nem volt elég erejük ahhoz, hogy meghaladják saját határaikat, és láthatóan az FDP-nek sem. Az egyeztetési folyamatot megszakító liberálisok kockázatos játékot játszanak – írta a Bild. A konzervatív Die Welt kiemelte: a második világháború óta először fordult elő, hogy nem tudott megállapodni a közös kormányzásról az a koalíció, amelynek egyedüliként lenne a parlamenti többsége és szándéka az együttműködéshez. A liberális Süddeutsche Zeitung szerint az a tény, hogy nem sikerült „semmi közöset, jövőbemutatót létrehozni, veszélyes módon igazolja a jobboldali populistákat, akik állandóan azt hajtogatják, a hagyományos pártok nem tudják megoldani a problémákat”. (MTI, Index, só)