Merkel: Németország ragaszkodik az "egy Kína elvhez"

"Kitartunk az "egy Kína"-politika mellett, és nem fogunk változtatni az álláspontunkon" - hangsúlyozta a német kancellár Andrej Plenkovic horvát kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján.

Az "egy Kína" elve annyit tesz, hogy egy kínai állam létezik. Ebben a Kína szárazföldi részét ellenőrző Peking és a Tajvan szigetét irányító Tajpej 1992-ben jutott konszenzusra. Peking az elvet úgy értelmezi, hogy az "egy Kínának" egy legitim vezetése van, amely a Kínai Népköztársaság.

Az ebből következő "egy Kína"-politika pedig azt jelenti, hogy minden olyan országnak, amely kapcsolatokat szeretne ápolni a népköztársasággal, Pekinget kell hogy tekintse az egy Kína kizárólagos vezetőjének, Tajvant pedig nem szabad független országként elismernie.

Trump a Fox televízióban vasárnap este fejtette ki azon véleményét, miszerint az amerikai-kínai kapcsolatokat több mint három évtizede meghatározó, úgynevezett "egy Kína"-politika nem szükségszerűen szolgálja jól az amerikai érdekeket. "Teljesen tisztában vagyok az +egy Kína+-politika mibenlétével, de nem értem, miért kell nekünk ragaszkodnunk ehhez" - mondta.

A kínai külügyminisztérium a megválasztott elnök okfejtésére válaszul komoly aggodalmának adott hangot, és figyelmeztetett: az "egy Kína-politika" az amerikai-kínai viszony fontos alapja, amely nélkül szó sem lehet viszonyról Kína és az Egyesült Államok között.

Trump előzőleg azzal bosszantotta fel Pekinget, hogy telefonon beszélt Caj Jing-ven tajvani elnökkel, akinek hivatala szerint a vonalban volt még a nemzetbiztonsági tanács vezetője és a külügyminiszter is. Közvetlen, hivatalos érintkezés az Egyesült Államok és Tajvan vezetői között csaknem négy évtizede nem történt.

A tajvani elnök - aki a sziget függetlenségét szorgalmazó Demokratikus Haladó Párt (DPP) első embere is - májusi beiktatásakor nem tért ki arra, hogy elődjéhez hasonlóan elismeri-e az 1992-es megállapodást.