Megszavazták az uniós társulási megállapodást Ukrajnával

MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

Kijev. Az ukrán parlament tegnap elfogadta a Donyeck és Luhanszk megye egyes területeinek különleges státusáról szóló, Petro Porosenko államfő által benyújtott törvényjavaslatot. Viszont a szakadár „Donyecki Népköztársaság” miniszterelnöke elvetette a javaslatot. Donyeckben többször is megsértették a tűzszünetet.

A Donyeck és Luhanszk megye egyes területeinek státusáról szóló elfogadott törvényjavaslat 3 évre biztosít különleges státust, vagyis a központi vezetéstől független önkormányzást és ehhez kapcsolódóan különleges jogokat Donyeck és Luhanszk megye azon régiójának, amelyre jelenleg kiterjed a Kijev által az oroszbarát szakadárok ellen indított terrorellenes hadművelet. A javaslat a különleges státus megteremtése érdekében rendkívüli helyhatósági választások megtartásáról rendelkezik a régióban. A dokumentum szavatolja „az orosz és minden más nyelv” szabad használatát a magán- és a hivatalos életben, továbbá amnesztiában részesíti a két megyében történt „események résztvevőit”. Az oroszbarát szakadárok így mentesülnének mindenféle büntetőjogi és egyéb felelősségre vonás alól, valamint megtiltana mindenféle üldöztetést és diszkriminációt velük szemben. Az államfő szerint ez a megoldás nem az Ukrajnától való függetlenség, nem is az ország föderalizációja, hanem decentralizáció, ami nem jelent veszélyt sem Ukrajna területi egységére, sem szuverenitására.

Andrij Purgin, a szakadár Donyecki Népköztársaság miniszterelnöke viszont elvetette az ukrán államfő javaslatát a Donyec-medence jövőbeni ideiglenes jogállásáról. Azt mondta, Porosenko törvényjavaslata Ukrajnára vonatkozik, a Donyecki Népköztársaság törvényeit pedig saját parlamentje alkotja. Úgy fogalmazott, hogy Porosenko javaslata a jövőbeni tárgyalások „érintkezési pontja” lehet, de ennél nem több. Elemzők már korábban rámutattak arra, hogy erősen kérdéses egy olyan törvény végrehajthatósága, amelyet Kijevben anélkül hoznak meg, hogy előtte tárgyaltak volna róla a kelet-ukrajnai szeparatistákkal. Az is kétséges, hogy a szakadárok jelenlegi politikai vezetői hajlandók lennének-e egy rendkívüli választáson kockára tenni megszerzett posztjukat, befolyásukat. Általában nehezen hihető, hogy a Moszkva támogatásával tevékenykedő szeparatistákat egy ilyen törvény megbékülésre késztetné, hiszen a Kreml érdeke láthatóan az, hogy fenntartsa a feszültséget a Nyugathoz közeledni kívánó Ukrajna keleti részében, mindaddig, amíg a kelet-európai ország újra vissza nem kerül Oroszország befolyása alá – vélték ukrán elemzők.

Továbbra is pattanásig feszült a helyzet a kelet-ukrajnai Donyeckben, a tűzszünet ellenére a Moszkva-barát szakadár fegyveresek folyamatosan lövik az ukrán fegyveres erők állásait a városi repülőtérnél – tájékoztatott tegnap Dmitro Timcsuk katonai szakértő, a kijevi katonapolitikai kutatóintézet vezetője. Timcsuk szervezete azt írta, az elmúlt 24 óra alatt több mint tízszer fordult elő, hogy a szakadárok több helyszínről aknavetőkkel, tüzérségi fegyverekkel és Grad típusú rakéta-sorozatvetőkkel huzamosabb ideig lőtték a légikikötőt ellenőrzésük alatt tartó ukrán katonákat. Az ENSZ legfrissebb összesítése szerint a Donyec-medencében zajló fegyveres konfliktus áldozatainak száma már jócskán meghaladja a 3100-at.