Mégsem lesz népszavazás Görögországban

A miniszterelnök a csütörtöki kormányülésen azt mondta, hogy nincs szükség referendumra, ha az ellenzék támogatja a megszorító csomagot. Szavait azonban két, a kormányfőhöz közel álló tisztségviselő úgy foglalta össze, hogy a kormányfő visszavonta a népszavazásra vonatkozó tervét, s a hírügynökségek is így értelmezték.
Antonisz Szamarasz, a konzervatív ellenzék vezetője ugyanis néhány órával korábban bejelentette: "a jelenlegi körülmények között az új adósságcsomag-megállapodás elkerülhetetlen, s azt meg kell védeni."

Görögország számára az a feladat, hogy jóváhagyja az Európai Unió október 27-én elfogadott válságellenes tervét, ellenkező esetben az euróövezetből való kiválást kockáztatja - hangoztatta a kormánypárt (PASZOK) parlamenti frakciója előtt mondott csütörtöki beszédében a miniszterelnök.

"A terv népszavazás útján történő elutasítása, választások rendezése vagy a terv támogatóinak kisebbségben maradása (a parlamentben) azt jelentené, hogy kiválunk az eurózónából" - figyelmeztette a frakció tagjait Papandreu. Beszédében "katasztrofális alternatívának" nevezte előre hozott választások kiírását. Ismételten leszögezte: amennyiben Görögország nem teljesíti kötelezettségeit, azt kockáztatja, hogy elveszíti az eurót. Ennek megakadályozása érdekében "stabil frakcióra és stabil kormányra" van szükség, hogy biztos jövőbe vezessék az országot.

A miniszterelnök jelezte: tárgyalni fog a konzervatív ellenzékkel, amely vállalta, hogy megszavazza az EU-tervet, egyúttal viszont ragaszkodik a népszavazás lemondásához és egy átmeneti kormány létrehozásához. Utóbbi mintegy előjátéka lenne az előre hozott parlamenti választásoknak.

Az athéni események felgyorsulását az váltotta ki, hogy szerdán Papandreu Franciaországban találkozott a francia elnökkel és a német kancellárral. Ezek értésére adták a görög kormányfőnek, hogy országa mindaddig egy centet sem kap a következő segélycsomagból, amíg a parlament meg nem szavazza a pénzügyi mentőöv nyújtásához szükséges takarékossági intézkedéseket.

"Akkor is boldog leszek, ha nem kerül sor a népszavazásra, amely soha nem volt önmagáért való cél. Boldog vagyok, hogy a viták legalább észre térítettek sok embert... Ha az ellenzék hajlandó tárgyalni, hogy támogassa a csomagtervet, akkor nincs szükség népszavazásra" - áll a miniszterelnök beszédének kéziratában, amelyet a kabinet ülése után a sajtó rendelkezésére bocsátottak.

A pénzügyminiszter a PASZOK-frakció előtt mondott beszédében felszólította a kormányt, hogy kategorikusan és teljesen egyértelműen zárja ki népszavazás kiírását, és tegyen meg mindent a csomagterv megvalósításáért. Evangelosz Venizelosz szerint a 300 tagú törvényhozásban legalább 180 képviselőnek kell támogatnia a tervet. Görögországnak még december 15. előtt szüksége van a pénzügyi mentőöv újabb részletének az átutalására - hangoztatta.

Német tv-adók athéni tudósítói szerint Papandreu azért vetette föl a népszavazás gondolatát, hogy tárgyalóasztalhoz csalja az ellenzék fő erejét adó Nea Demokratia pártot. Annak vezetői is tisztában voltak azzal, hogy a lakosság többsége leszavazná a mentőcsomag feltételét képező újabb megszorításokat, ami hosszabb távon maga után vonná Görögország kiválását az euróövezetből. Ez pedig az ellenzéknek sem állna érdekében.

A nap folyamán egyébként mintegy harminc görög képviselő - kormánypártiak és ellenzékiek - levelet írtak a miniszterelnöknek, s abban átmeneti kormány felállítását szorgalmazzák. A közszolgálati televízió (NET) pedig azt állította, hogy Papandreu beleegyezett ennek létrehozásába. Ugyanakkor a kabinet délutáni ülésén részt vevő egyik miniszter újságírókkal azt közölte, hogy Papandreunak nem áll szándékában lemondani. "A miniszterelnök nem mond le. Várjuk a Nea Demokratiával zajló tárgyalások eredményét" - jelentette ki a neve elhallgatását kérő miniszter.

Nagy kérdés, hogy ha létrejön a tervezett átmeneti kormány élén, ki állhat majd annak élén? A ZDF televízió athéni tudósítója szerint a Papandreu-korszak a mai nappal véget ért; a dinasztia legifjabb sarja számára már csak a méltó távozás lehet a játszma tétje. Az új kormány élére vagy egy elismert technokrata, vagy pedig egy köztiszteletnek örvendő idősebb politikus kerülhet. Utóbbiak közül Kosztasz Szimitisz korábbi miniszterelnök nevét említette a német tudósító: ő a jelenlegi kormánypárthoz tartozik.

Az Athénhoz intézett francia-német üzenet a görög referendumot illetően megkönnyítette a görög politikai osztály "tudatra ébredését", s amennyiben "ez utóbbi  fejlemény megerősítést nyer, mindenki üdvözölni fogja" - mondta Cannes-ban csütörtök esti sajtótájékoztatóján a francia elnök. Angela Merkel német kancellár pedig arról beszélt, hogy elsősorban tetteket és nem bejelentéseket vár Görögországtól.

Nicolas Sarkozy megerősítette, hogy a világ 19 legfejlettebb gazdaságú, illetve vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő csoport, a G20-ak délután kezdődött csúcstalálkozóján eddig elsősorban a görög válság fejleményeit vitatták meg a résztvevő politikusok.

Jeórjiosz Papandreu görög kormányfő munkatársai délután Athénban azt közölték, hogy nem lesz szükség az adósságcsomagról kiírandó népszavazásra, miután a legnagyobb ellenzéki párt, a Nea Demokratia elnöke úgy döntött: támogatja az újabb eurós mentőcsomag fejében a parlament elé terjesztendő takarékossági csomagtervet.

"Számunkra a tettek számítanak" - fogalmazott Angela Merkel. Hozzátette, hogy továbbra is érvényesnek tekinti azt az előző esti francia-német bejelentést, miszerint a görögöknek tavaly megítélt mentőcsomag hatodik, 8 milliárd eurós részletét addig nem utalja át az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap, amíg Görögország nem hagyja jóvá az október 27-i döntések részleteit az európai pénzügyi mentőcsomagról.

"A jelenlegi euróválság az egyik legjelentősebb válság az Európai Unió megalakulása óta. Megoldást kellett találnunk. Ez pedig egy világos, nyitott, de határozott üzenet volt (szerda este Párizs és Berlin részéről)" - emlékeztetett Sarkozy. Hozzátette: "Örülünk, hogy a görög politikusok megértették ezt az üzenetet és felülemelkedtek a pártérdekeiken a nemzet érdekében. Mi mindig azt hangoztattuk: azt szeretnék, hogy Görögország az eurózónában maradjon".

Sarkozy egyben üdvözölte a "görög ellenzék vezetőjének fontos, bátor és felelősségteljes bejelentését". Ugyanakkor kiemelte: "Görögország független és szabad ország. A görögök saját erejükből szabadultak meg a diktatúrától. Csodálom a görögöket. Nagyon régi családi kötelékeim vannak az országgal (Sarkozy anyai nagyapja Görögországból emigrált Franciaországba), de nem akarom azt a benyomást kelteni, hogy be akarunk avatkozni a görög belpolitikai életbe". Majd így folytatta: "Európa és az eurózóna megvédése ugyanakkor kötelességünk volt". 

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság és Herman Van Rompuy, az Európai Unió elnöke közös nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy azt szeretnék, ha "Görögország az eurózóna tagja maradna". "Az eurózóna készen áll Görögország támogatására, de Görögországnak tartania kell magát az október 26-27-én elfogadott intézkedésekhez" - írta a két európai vezető. Hozzátették: " tekintettel a nehéz szociális és belpolitikai helyzetre, a nemzeti és politikai egység Görögországban elsődleges annak érdekében, hogy egy jobb jövő reményét biztosítsa a görög népnek".

Diplomáciai források azt közölték, hogy a G20-as csúcs résztvevői végig élőben követték és hatalmas tapssal fogadták Papandreunak a kormánypárt (PASZOK) parlamenti frakciója előtt Athénban elmondott beszédét.