Megosztott a világ

Washingtonban, Donald Rumsfeld védelmi miniszter rezidenciája előtt vörös festékkel leöntött tüntetők tiltakoztak a háború ellen TASR/AP-felvételAthénban már délelőtt százötvenezer, Berlinben és Rómában több tízezer ember tiltakozott a háború ellen. Városok tucatjait lehetne még sorolni, köztük Wahingtont és New Yorkot.

Franciaország sajnálatosnak ítéli az Irak ellen ENSZ-jóváhagyás nélkül indított katonai akciót, s úgy véli, hogy a konfliktus, bármennyi ideig fog tartani, súlyos következményekkel terheli meg a jövőt. Jacques Chirac az Élysée elnöki palotából egyenesben közvetített néhány perces beszédében reményét fejezte ki, hogy az invázió a lehető legkevesebb emberi áldozattal fog járni, s nem vezet súlyos humanitárius katasztrófához.

Gerhard Schröder német kancellár szerint a háború mindig a politika vereségét jelenti. Joschka Fischer külügyminiszter közölte: lett volna alternatíva a fegyveres összecsapással szemben. Egybehangzó jelentések szerint az USA nem értesítette külön Németországot az akció kezdésének pontos időpontjáról.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a hadműveletek mielőbbi befejezésére szólította fel az Egyesült Államokat és szövetségeit. Nyilatkozatát adásukat megszakítva sugározták a központi tévéadók. Putyin szerint a konfliktus humanitárius és ökológiai katasztrófával fenyeget egy egész régiót, és aláássa a nemzetközi biztonságot. Nem szólt viszont a nemzetközi terroristaellenes koalíció felmondásáról, amit az orosz törvényhozás több képviselője követelt tőle a háború kitörése után.

Kína elítélte az Irak ellen indított hadműveletet, a külügy hivatalos nyilatkozata felszólította az amerikai haderőt, hogy állítsa le a hadműveletet, mielőtt átfogó támadás indulna Irak ellen. Peking továbbra is kitart amellett, hogy az iraki kérdést békésen kell megoldani. Ezzel szemben Tajvan támogatásáról biztosította az amerikai hadműveletet, hangsúlyozva, hogy a tömegpusztító, valamint a biológiai és vegyi fegyverek súlyos fenyegetést jelentenek az egész világ stabilitására.

Ahmet Necdet Sezer török államfő nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy ellenzi az Irak elleni egyoldalú akciót, amit helytelennek nevezett. A török vezetők közül az államfő volt az, aki az elmúlt hetekben a legerőteljesebben sürgette az Irakkal kapcsolatos válság békés megoldását. Sajnálkozását fejezte ki az USA egy másik szövetségesének, Pakisztánnak a külügyminisztere is. Mien Hursid Mehmud Kaszuri a parlamentbren annak a nézetének adott hangot, hogy az Irak elleni katonai akciót semmi nem indokolja. Az ország legnagyobb iszlám koalíciója előzőleg tiltakozását fejezte ki az amerikai hadművelet miatt, és dzsihádot, azaz szent háborút helyezett kilátásba Washington ellen.

Az Arab Liga és az arab államok többsége az agressziónak minősített háború leállítását követelte. Szaeb Erekat palesztin miniszter aggodalmát hangoztatta: Izrael kihasználhatja arra az iraki háborút, a nemzetközi közvélemény figyelmének Irakra terelődését, hogy keményebben csapjon le a palesztin felkelésre.

Vladimír Špidla cseh kormányfő tegnap leszögezte: Csehország nem tagja az Irak ellen támadó koalíciónak. A nemzetbiztonsági tanács ülése után újságírók előtt így fogalmazott: „A Tartós Szabadság műveletnek részesei vagyunk, de ami az iraki háborút illeti, teljesen nyilvánvaló, hogy abban nem veszünk részt.” Hozzátette, a katonai részvétel csak egy újabb ENSZ-felhatalmazás esetén jöhetett volna szóba, de ilyet nem fogadtak el. Hangsúlyozta: a Kuvaiban állomásozó cseh katonák kizárólag humanitárius vagy mentőakcióban vesznek részt, tömegpusztító fegyverek alkalmazása esetén. „Nem tudom elképzelni, hogy katonáink ölbe tett kézzel nézzék, amint emberek halnak meg vegyi vagy baktériumfegyverek bevetése után.” Jaroslav Tvrdík védelmi miniszter azt mondta, hogy a cseh és a szlovák vegyvédelmisek jól vannak, az alakulatot harckészültségbe helyezték.