Megkésett és felületes a lengyel kormány bejelentett átalakítása

Ewa Kopacz miniszterelnök előző este leváltások sorát jelentette be: távozott hivatalából többek között Radoslaw Sikorski lengyel házelnök, három miniszter, három miniszterhelyettes, továbbá Jacek Rostowski, a miniszterelnök főtanácsadója, valamint Jacek Cichocki államtitkár, a titkosszolgálat felügyelője. Ő viszont a korábbi bejelentésektől eltérően továbbá is megmarad a miniszterelnöki hivatal vezetőjének. Az új tisztségviselők nevét várhatóan a jövő héten jelentik be. A lemondások a tavaly júniusban kirobbant és a hét elején újra nagy port kavart lehallgatási botránnyal függnek össze. Az újabb politikai vihart az váltotta ki, hogy egy lengyel vállalkozó a Facebook közösségi oldalon hozzáférhetővé tett több mint 3 ezer oldal nyomozati anyagot, amely az ügyészség által kihallgatott személyek vallomásait és a bizonyítékul szolgáló anyag egy részét tartalmazta.  Andrzej Duda, az ellenzéki nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) jelöltjeként megválasztott elnök csütörtök délelőtti rendkívüli sajtóértekezletén kifejtette: az utóbbi években Lengyelországban több politikai botrány történt, amelyeket kormányátalkítások követtek. Duda szerint a most várható személycserék „nem eredményeznek kedvező változást”. Az ősszel esedékes parlamenti választások után "politikai váltást" jövendölt, és kijelentette: az szeretné, hogy az „megrázkódtatások nélkül menjen végbe”. Megismételte korábbi felhívását, hogy a kormányzó PO és a leköszönő elnök ne tegyen olyan, az állami berendezkedésen változtató lépéseket, amelyek szerinte csak „ideiglenes politikai érdekeket szolgálnának”.  Korábban Duda külpolitikai tanácsadója, Krzysztof Szczerski Twitter-üzenetében úgy vélte: „A lengyel állam egyetlen stabil pontja jelenleg a megválasztott elnök”. Szczerski szerint Duda augusztusi hivatalba lépése után a lengyel parlament alsóházának, a szejmnek „azonnal fel kell oszlatnia önmagát”. A szejm azonnali feloszlatását csütörtökön az ellenzéki Baloldali Demokratikus Szövetség is követelte. Politikai földindulásnak nevezte a történteket Grzegorz Schetyna külügyminiszter az RMF FM rádiónak adott csütörtök reggeli interjúban. „Kemény döntések ezek, egy időszak végét, és egy új kezdetét jelentik. Az "átrendezést" Ewa Kopacz miniszterelnök irányítja - mondta Schetyna, és cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, melyek szerint Radoslaw Sikorski után őt venné át a házelnöki posztot. Jaroslaw Gowin, a PO-ból 2013 tavaszán kilépett volt igazságügyi miniszter, aki jelenleg a PiS-szel választási koalíciót alkotó egyik konzervatív párt, az Együtt Lengyelország (PR) elnöke, a részleges kormányátalakítást úgy kommentálta: Kopacz döntése „akkor lett volna hiteles, hogy egy évvel ezelőtt történt volna”. Gowin szerint jelenleg csak a kormányfő lemondása „győzhetne meg valakit a PO őszinte szándékairól”. Ugyanennek a véleménynek adott hangot Jacek Zakowski, a Gazeta Wyborcza balliberális napilap kommentátora is: „A lemondások neurotikus reakció hatását keltették” – mondta csütörtök este a TOK FM rádióban, hozzátéve, hogy amennyiben Kopacznak a sajtóértekezletet saját lemondásának bejelentésével kellett volna kezdenie. „Már az elnökválasztást követő első napokban világos volt, hogy a PO által alkotott kártyavár rohamos tempóban összedől” - vélekedett Boguslaw Chrabota, a Rzeczpospolita jobbközép napilap főszerkesztője. Chrabota úgy látja, a választási vereség és a PO vezetésének „látványos válsága” megbénította a kormánypártot, a lehallgatási botrány újabb nyitása szükségszerű katarzisként következett be. A főszerkesztő nem zárta ki a kormányválság további mélyülését. A Rzeczpospolita egy másik kommentárja rámutatott arra: nem minden leköszönő politikus szerepel a lehallgatási botrány során nyilvánosságra került hangfelvételeken, ugyanakkor nem lehet kizárni, hogy az eddig közzé nem tett szalagokon már ők is "rajta vannak".  Lukasz Warzecha, a WSieci konzervatív hetilap kommentátora vélte: a nyomozati iratok hét eleji kiszivárogtatása egy kisebb érdekcsoport politikai játéka volt, ami lavinát indított el. Warzecha szerint „nem örvendetes dolog”, hogy „egy kényelmesen megbújó ismeretlen saját apró-cseprő érdekeit képviseli az egész állam megingatása árán”. Az újságíró rámutatott: Lengyelország érzékeny átmeneti időszakban van, amikor Andrzej Duda elnökválasztást nyert, és a pártok – köztük a belső feszültségektől szenvedő kormányzó PO- az ősszel esedékes parlamenti választásokra készülnek. A PO népszerűsége az ellenzéki Andrzej Duda által megnyert májusi elnökválasztás után egyre inkább csökken. A legutóbbi felmérések szerint a jelenleg kormányzó párt 24 százalékos támogatottságot élvez, miközben a PiS 32 százalékra, a májusi elnökválasztás során meglepően előretörő független Pawel Kukiz még csak alakulóban levő pártja pedig 20 százalékra számíthat.