Mégis lesz EU-elnök?

Brüsszel. Az Európa jövőjével foglalkozó konvent elnöke tegnap kijelentette, hogy az EU reformjait előkészítő tanácskozó gyűlésben létrejöttek a konszenzus alapjai. Valéry Giscard d’Estaing azoknak a találkozóknak az eredményeiből vonta le ezt a következtetést, amelyet az elnökség képviselői a testület három fő csoportjával – a kormányok, a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament – küldötteivel tartottak. Az egyeztetéseken azokat a legutóbbi, módosított javaslatokat vitatták meg, amelyeket az elnökség csütörtök este dolgozott ki, hogy megpróbálja áthidalni a konvent munkájának záró szakaszára maradt, változatlanul meglehetősen nagy nézetkülönbségeket.

A konventcsoportokkal tartott találkozók utáni sajtóértekezleten Giscard azt állapította meg, hogy az elnökség javaslatai jelentős támogatottságot élveznek, így a végső közmegegyezés alapját képezhetik. Ennek végleges formába öntésére pontosan egy hét maradt, mivel a testület utolsó plenáris ülése június 13-án esedékes, az alkotmányos szerződés tervezetét pedig a 20-21-én tartandó szaloniki EU-csúcson kell előterjeszteni. Az elnökségi javaslatok szerint az EU legfontosabb testületében, a tagországok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanácsban véget vetnének a félévenként váltakozó soros elnökségek rendszerének, s a testület élére két és fél évre szóló megbízatással elnököt választanának annak tagjai közül.

Az Európai Bizottság létszámát és összetételét illetően 2009-ig maradna érvényben az – a nizzai szerződésben meghatározott – elv, amely szerint mindegyik tagország egy-egy biztossal képviseltetheti magát a testületben. Ezt követően a teljes jogú biztosok létszáma 15-re csökkenne, a testületet viszont kibővítenék ugyanennyi, szavazati joggal nem rendelkező társbiztossal. A bizottság elnökét az Európai Parlament választaná meg az állam- és kormányfők javaslata alapján.