Megerősítették Murszi volt egyiptomi elnök halálbüntetését

Az iszlamista exállamfő mellett halálra ítélték a mögötte álló Muzulmán Testvériség vezetőjét, Mohamed Badíét és másik négy magas rangú tisztségviselőjét is. Az elítéltek a vád szerint a 2011-es felkelés első napjaiban "külföldi fegyveresek" segítségével kitörtek börtönükből. Saabán es-Sámi bíró szerint az elítéltek bűnösök az akció során elkövetett emberölésekben, több rendőr elrablásában, középületek felgyújtásában, valamint a fegyházak fegyverraktárainak kifosztásában. Több mint kilencven vádlottra távollétükben mondták ki a legsúlyosabb büntetést, köztük Júszef el-Karadávi befolyásos hitszónokra. Huszonegy embert életfogytiglani börtönre ítélték, ami az egyiptomi joggyakorlat szerint 25 év szabadságvesztést jelent. Az előzetesen egy hónapja meghozott büntetéseket azután véglegesítették, hogy azokat az egyiptomi előírásoknak megfelelően véleményezte az ország legfőbb vallási méltósága, a nagymufti. A tárgyalást vezető bíró elmondta, hogy a hatóságok a 2011. január 25-én kirobbant, a Mubarak-érának véget vető egyiptomi forradalom második napján őrizetbe vették az azelőtti évtizedekben hol illegalitásban, hol félillegalitásban működő mozgalom érintett tagjait - köztük Murszit - , röviddel később azonban "nem egyiptomi dialektust beszélő arab" fegyveresek segítségével kiszabadultak az észak-egyiptomi Vádi Natrún börtönből. Sámi szerint előzőleg a Hamász palesztin szervezet, valamint a Hezbollah libanoni síita párt és milícia több száz nehézfegyverekkel ellátott harcosa lépte át a Gázai övezettel közös határt, majd a Sínai-félsziget északi részén tevékenykedő dzsihadistáknak és a Muzulmán Testvériség tagjainak segítségével január 29-én és 30-án három börtönből összesen több mint 20 ezer rabot szabadítottak ki. A bíró kijelentette, hogy a január 25-én békésen induló felkelést az említett szélsőségesek döntötték "sosem látott káoszba", s az akció során számos rendőrtiszttel és katonával végeztek. Sámi szerint a vádakat erősíti az a tény, hogy a Muzulmán Testvériség, amelynek akkor 34 vezetője szökött ki börtönéből, soha sem tudott volna egy ilyen méretű akciót végrehajtani az említett milíciák segítsége nélkül. Az ítéleteket ellenzők egyebek mellett arra a telefonbeszélgetésre emlékeztetnek, amelyet Murszi folytatott az al-Dzsazíra pánarab hírtévével rögtön kiszabadulása után. Az élő közvetítésben Murszi elmondta, ismeretlen civilek engedték ki őket, és arra várnak a börtön előtt állva, hogy a hatóságok közöljék velük, mi a teendő. A 2012 nyarán megválasztott, majd 2013-ban egy év elnöklés után elmozdított Murszit ugyancsak kedden egy másik perben életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték; abban az eljárásban a vád szerint a testvériség vezetőivel közösen külföldi szervezeteknek kémkedett Egyiptomon belüli terrortámadások végrehajtásának céljával. Ugyanebben a perben életfogytiglani börtönbüntetést kapott kedden Mohamed Badíe és a Muzulmán Testvériség további 16 magas rangú tisztségviselője. Kötél általi halálra ítélték ugyanakkor a szervezet politikai szárnyaként alakult, időközben feloszlatott Szabadság és Igazságosság párt főtitkárát, Mohamed el-Beltágit, valamint a testvériség helyettes vezetőjét, Heirat es-Sátert és Ahmed Abdel-Átit, Murszi elnöki irodájának igazgatóját. Ez utóbbi per vádpontjai szerint Murszi és társai egyebek mellett az iráni Forradalmi Gárdát látták el hírszerzési jelentésekkel. A Saabán es-Sámi bíró által hangsúlyozott céljuk "az ország stabilitásának felborítása, és a közbiztonság megsemmisítése" volt. Várhatóan mindkét ítélet ellen fellebbezni fognak.