Megdöbbentette Franciaországot a Nemzeti Front győzelme az első fordulóban

A Nemzeti Front, amely a tavalyi európai parlamenti és önkormányzati választásokon is jól szerepelt, növelni tudta szavazótáborát: mintegy 6 millióan szavaztak a szélsőjobboldalra, ez megközelíti Marine Le Pen 2012-es elnökválasztási eredményét: akkor 6,4 millióan adták voksukat a szélsőjobboldali jelöltre az első fordulóban.     A konzervatív Le Figaro a franciák általános dühének kifejeződéseként értékelte az eredményt, amely egyszerre nyilvánult meg a hagyományos pártok leszereplésében, és abban, hogy a választók fele nem ment el szavazni.     A nem végleges adatok szerint a jobbközép Köztársaságiak országos összesítésben a szavazatok 27, a kormányzó baloldal pedig 23 százalékát szerezte meg. A jobboldal csak négy régióban (Pays de la Loire, Auvergne-Rhone-Alpes, Ile-de-France, Normandie) tudott az élen végezni, a szocialisták pedig csak két régióban (Bretagne és Aquitaine-Limousin-Poitou-Charentes) állnak biztosan az élen.    A vezető gazdasági napilap, a Les Échos szerint "történelmi eredményt" ért el a szélsőjobboldal, amely "mennydörgést" okozott a francia politikai életben. A Le Parisien és a Le Figaro szerint is Marine Le Pen elérkezett a "hatalom kapujába" azzal, hogy megszerezheti az északi régió irányítását, míg unokahúga Marion Maréchal-Le Pen délen esélyes, a Nemzeti Front alelnöke, Florian Philippot pedig Elzász elnöke lehet.     A baloldali Libération címlapján Marine Le Pen fotója látható, rajta a "Közeledik" felirat olvasható.     A katolikus La Croix szerint a "példátlan eredmény" fejtörést fog okozni a többi pártnak a két forduló között, s csak remélni lehet, hogy a "pártok egyértelmű, a közérdeknek megfelelő választ tudnak adni és nem rövid távra gondolnak".     Az okokat illetően a Le Parisien szerint a választás a kiábrándultság megnyilvánulása volt, s nem véletlen, hogy délen és északon végzett az élen a Nemzeti Front, ahol a munkanélküliség magasabb az átlagosnál. A Les Échos arra emlékeztetett, hogy ez a két régió hagyományosan a baloldal fellegvárásnak számított, a lakosság itt remélt a legtöbbet Francois Hollande államfő ígéreteitől a munkanélküliség csökkentésére. A választási eredményt a gazdasági lap beletörődésként értelmezi. "A Nemzeti Front elutasítását - amelyet azért még oszt a lakosság többsége - a fatalizmus váltotta fel" - írta a lap.     Az északi régió lapja, a La Voix du Nord, amely a választások előtt a Nemzeti Front ellen foglalt állást, arra hívta fel a figyelmet, hogy már nem tiltakozásból szavaznak az emberek a szélsőjobboldalra, hanem azért, mert ténylegesen támogatják a Nemzeti Frontot.    A szélsőjobboldallal szembeni fellépést illetően a hagyományos pártok megosztottak. A szocialisták már vasárnap bejelentették, hogy a második fordulóban visszavonják jelöltjeiket az ország északi és délkeleti részén, ahol a Nemzeti Front nagy arányú győzelmet aratott, illetve ott, ahol a jobboldal maga mögé utasította a baloldalt, s ezzel segítenek "barikádot" emelni a Nemzeti Front elé, vagyis megakadályozni a szélsőjobb győzelmét.    A jobboldal részéről Nicolas Sarkozy viszont elutasított egy hasonló lépést, illetve a jobb- és baloldali listák összevonását, amely a Le Parisien szerint azt jelenti, hogy a volt államfő számára "egy dolog számít" mégpedig az, hogy a "jobboldal tabuk nélkül vállalja önmagát". A pártvezető a vasárnapi eredményt a kormánypárttal szembeni düh és a november 13-i terrortámadások utáni félelem hatásaként értékelte.    Frédéric Dabi az IFOP közvélemény-kutatóintézet részéről úgy vélte, hogy a választók duplán megbüntették a végrehajtó hatalmat. A kormányzó szocialisták sorozatban a negyedik választást veszítették el, de a jobboldal is kikapott azzal, hogy a kétpólusú politizálás véget ért Franciaországban, s mostantól három erős párttal kell számolni.     "Ez egy óriási földrengés, a hullám egyre nő, és egyértelmű, hogy a Nemzeti Front bent lesz az elnökválasztás második fordulójában (2017-ben). A kérdés mostantól az, hogyan lehet a második bejutó helyet megszerezni" - mondta egy meg nem nevezett minisztériumi tanácsadó.    A terrortámadásokat követően Francois Hollande népszerűsége mintegy húsz százalékkal nőtt, de ezt a baloldal nem tudta a maga javára fordítani. A kormánypárt mégis úgy értékelte - Claude Bartolone, a Nemzetgyűlés elnöke, Ile-de-France régió listavezetője szavaival -, hogy a szocialisták "jól álltak ellen", s azt remélik, hogy a kisebb baloldali pártokkal és a Zöldekkel összefoghatnak a második fordulóra.