Megdöbbentette a világot a vérfürdő

ÖSSZEFOGLALÓ

A tegnapra virradó éjszaka egyetlen erőszakos cselekményt sem jelentettek Egyiptomban. Az általában nyüzsgő Kairóban a forgalom délelőtt csak nagyon lassan kezdett helyreállni. Délutánra azonban újra fellángolt az erőszak: a Muzulmán Testvériség arra szólította fel híveit, hogy folytassák az ellenállást.

A hadsereg által felállított ideiglenes kormány pedig figyelmeztetett: a továbbiakban nem tűri sem az ülősztrájkokat, sem az erőszakos cselekményeket. Ádli Manszúr ideiglenes elnök hivatala szerda délután négy órától szükségállapotot hirdetett ki egy hónap időtartamra, továbbá Kairóban, Alexandriában és Szuezben, valamint összesen 13 tartományban éjszakai kijárási tilalmat is, amely már este hétkor kezdődik és reggel hatig tart.

Baradei már kiugrott

a kormányból

Az egyiptomi egészségügyi minisztérium szerint a szerdai 525 halálos áldozat között 43 rendőr is van. A sebesültek száma megközelíti a 3600-at. A Mohamed Murszit támogató Muzulmán Testvériség mozgalom korábban azt állította, hogy szerte az országban a halottak száma meghaladta a 2000-et, és mintegy 10 ezren sebesültek meg.

A rendőrség szerdán kiürítette azt a két kairói teret, ahol iszlamista tüntetők tábort vertek, és hetek óta ülősztrájkot folytattak, tiltakozva Murszi elnök elmozdítása ellen. Az akció hírére országszerte véres összecsapások robbantak ki.

A történtek nyomán benyújtotta lemondását Mohamed el-Baradei, a nemzetközileg elismert, Nobel-békedíjas egyiptomi alelnök. Lépését azzal indokolta, „nem tud felelősséget vállalni olyan döntésekért, amelyekkel nem ért egyet”.

Beblávi hiába védte

a védhetetlent

Hádzim el-Beblávi, az ideiglenes kormány elnöke védte a védhetetlent, a tüntetőkkel szembeni erőszakos fellépést, s a vérontás után azt mondta, a világ egyetlen állama sem tűrné el, hogy fővárosának két fontos terét másfél hónapon át tüntetők ezrei tartsák megszállva.

Hajnali televíziós beszédében úgy vélte: a dolgok olyan pontra jutottak, amit már nem lehetett elfogadni, az anarchia megfékezésére kormányának nem volt más választása. Azt azonban elismerte, hogy a Murszi-hívek táborainak felszámolásával kapcsolatos döntés nem volt könnyű. Közölte: a szükségállapot csak addig marad hatályban, amíg feltétlenül szükséges.

Visszatérve a szerdai eseményekhez: a rendőrség kora reggel kezdte meg annak a két kairói térnek a kiürítését, ahol iszlamisták tábort vertek. Az an-Nahda téren, valamint a Rabaa el-Adavíja-mecsetnél zajlott rendőri-katonai akció csak késő este fejeződött be. A belügyminiszter tájékoztatása szerint a két tábor kiürítésekor nagy mennyiségű fegyvert foglaltak le, köztük gépfegyvereket és kézigránátokat. Közölte azt is, hogy őrizetbe vették a Muzulmán Testvériség számos vezetőjét.

A nyugati országok és az EU testületileg is elítélte az erőszakot. Tegnap elsőként Franciaország rendelte be az egyiptomi nagykövetet, őt Németország követte, Dánia pedig elsőként jelentette be, hogy leállította a segélyek folyósítását az arab országnak.

Pont Erdogan bírálja

a nyugati országokat

Törökország az ENSZ BT sürgős összehívását javasolta. A murszi egyik legfontosabb külföldi támogatójának számító Recep Tayyip Erdogan kormányfő képmutatónak nevezte a Nyugatot. „Némák maradtatok Gáza kapcsán, nem mondtatok semmit Palesztináról és Szíriáról, ahol százezren haltak meg. Nem szóltatok és most sem szóltok semmit Egyiptomról. Hogyan is nevezhetitek így magatokat a demokrácia, a szabadság és az emberi jogok képviselőjének?” – tette fel a kérdést. Nemrég még Erdogant bírálta a Nyugat, amiért ő is keményen szétverette az ellene tüntetőket.

Ezzel szemben több arab ország, például az Emírségek és Bahrein a támogatásáról biztosította az ideiglenes egyiptomi kormány és a hadsereg fellépését.

A történtek miatt több nyugati cég, köztük a General Motors és az Electrolux is felfüggesztette a termelést Egyiptomban.

Washington még mindig tétovázik

Barack Obama elnök tegnap lemondta az Egyiptommal közös, idén esedékes nagyszabású hadgyakorlatot. A külügyi szóvivő közölte, Washington megkezdte az Egyiptomot pénzügyi támogatással segítő program felülvizsgálatát. Az évi 1,55 milliárd dollárt kitevő, főként katonai segélyről van szó. A Fehér Ház – amely mind ez ideig nem volt hajlandó Murszi eltávolítását katonai puccsnak nevezni – állítólag azt vizsgálja, a legutóbbi események milyen hatással vannak a kétoldalú kapcsolatokra.

Kiújult az erőszak Kairó központjában

A tegnap délutáni órák egyik legfontosabb híre az volt, hogy a Muzulmán Testvériség több száz híve megostromolta és felgyújtotta egy tartományi kormányzat kairói hivatali épületét. Az eseményről az állami televízió számolt be. Az újabb erőszakos megmozdulást az sem tudta megakadályozni, hogy a biztonsági erők minden eszközt bevetettek azért, hogy megakadályozzák a tüntetők városon belüli mozgását.

A Testvériség szóvivője délután közölte, hogy „a népharag fékezhetetlenné vált” Egyiptomban. A szervezetet súlyos csapás érte a rendőrség akciói miatt, és „képtelenné vált arra, hogy központilag koordinálja a tevékenységet”. Bejelentette: szerdán a mozgalom két vezetőjét is meglőtték, de életben vannak.

Meghosszabbították Murszi fogva tartását

A hatóságok tegnap bejelentették, hogy 30 nappal meghosszabbítják Mohamed Murszi fogva tartását. A hivatalából július 3-án elmozdított elnököt egy titkos helyen tartja fogva a hadsereg, valószínűleg egy laktanyában. Gyilkossággal és kémkedéssel vádolják, továbbá azzal is, hogy kapcsolatban állt a Hamász palesztin radikális szervezettel, amely 2011-ben segített neki megszökni a börtönből. A Testvériség viszont közölte: továbbra is kitart amellett, hogy a válságot csak a demokratikusan megválasztott Murszi hatalomba való visszahelyezésével lehet békésen rendezni.

Összeülnek az uniós külügyminiszterek

Az uniós külügyminiszterek rendkívüli ülésére tett javaslatot tegnap kora este a német külügyminiszter az egyiptomi helyzet miatt, miközben norvég kollégája kimondta: „a katonai államcsíny minden jellegzetességét magán viseli” az, ami a közel-keleti országban történt. „Ésszerű lenne, ha most összeülnének az európai országok, lehetőleg miniszteri szinten” – fogalmazott Tuniszban Guido Westerwelle. Hasonló javaslatot tett Emma Bonino olasz külügyminiszter is. (MTI, TASR, SITA, ú)