Megalakult a Székely Nemzeti Tanács

Bukarest. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nem kíván az RMDSZ alternatívája lenni. Ezt hangsúlyozták vasárnap Sepsiszentgyörgyön a civil szerveződésként közfelkiáltással létrehívott testület alakuló ülésén. Mindez abban a teremben zajlott le, amelyben 1848-ban a székelyek képviselői az önvédelmi harc mellett döntöttek. Az ülésre Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megye 97 településének képviseletében több mint kétszáz küldött érkezett, hogy a helyi és a széki székely tanácsok megalakulása után létre hívják a Székely Nemzeti Tanácsot, megválasszák tisztikarát és elfogadják működési szabályzatát. Néhányan a moldovai Bákó megye csángó településeiről is érkeztek. A nyolc történelmi székely székből hétben – a kézdi, az orbai, a sepsi, a marosi, a gyergyói, a székelyudvarhelyi és a bardóci-miklósvári székben – alakult meg a széki székely nemzeti tanács, Csíkszéken csak három településen alakult meg a helyi testület. A küldöttek közfelkiáltással fogadták el a Székely Nemzeti Tanács szabályzatát és választották meg a tanács elnökét, Csapó József egykori RMDSZ-szenátort, akit az alakuló ülés közképviseleti joggal ruházott fel. Az SZNT határozatot fogadott el a székely székek önigazgatásáról, a Székelyföld autonómiájáról. A testület ugyanakkor határozatot fogadott el a Székelyföld autonómia statútumának véglegesítéséről és Románia parlamentje elé terjesztéséről. A határozat leszögezi: a Székelyföld autonómiáját a demokratikus jogállamokra jellemző eszközökkel, az Európa Tanács 2003/ 1334. sz. határozatában feltüntetett módon, a parlamenti demokráciában érvényesülő eljárások révén kívánják elnyerni. A küldöttek kiáltványt fogadtak el az önkormányzati törekvések támogatásáról is. A testület nyilatkozatban kéri a magyar Országgyűléstől és a magyar kormánytól „a nemzeti hovatartozás alapján igényelhető kettős állampolgárságot”.