Medgyessy Péter elismerte: kémelhárító volt

Medgyessy a parlamentben: Ez hamisítvány! Reuters-felvételBudapest. Mádl Ferenc köztársasági elnök zsúfolt olaszországi programja mellett – a lehetőségekhez képest – figyelemmel kíséri az itthoni történéseket; fel sem merült a hivatalos állami látogatás esetleges megszakításának kérdése. Ezt az elnöki sajtóiroda tudatta tegnap. Mádl Ferenc kedd óta tartózkodik négynapos hivatalos látogatáson Olaszországban.

Tegnap reggel és délelőtt még mindenki koalíciós meg kormányválságot emlegetett, miután kiderült, hogy kedden este az SZDSZ képviselői nem támogatták a szocialista kormányfőt. Az is kiszivárgott, hogy a szabad demokraták inkább Kovács Lászlót, az MSZP elnökét, külügyminisztert látnák szívesen a miniszterelnöki bársonyszékben. Csak délutánra vált egyértelművé a helyzet, miután Kuncze Gábor bejelentette, hogy az SZDSZ-frakció többsége tegnap délután bizalmat szavazott Medgyessynek. Addig azonban minden szinten érezhető volt a feszültség és a bizonytalanság.

Medgyessy tegnap délelőtt SZDSZ-es kormánytagokkal és Horn Gyula volt kormányfővel folytatott megbeszélést parlamenti dolgozószobájában. Erről a tanácskozásról egyik politikus sem nyilatkozott, Gál J. Zoltán kormányszóvivő újságírók előtt annyit mondott: a Medgyessy-kormány végrehajtja nemcsak az első száz napra, de a következő négy évre vonatkozó programját is. A parlamentben pedig a kormányfő elismerte: a pénzügyminisztériumban 1977 és 1982 között kémelhárító tisztként segítette, hogy idegen hírszerzők ne jussanak magyar titkokhoz, ne akadályozhassák meg az ország IMF-csatlakozását. Lendvai Ildikó MSZP-frakcióvezető napirend előtti felszólalására reagálva elmondta azt is, hogy kedden este a belügyminisztertől mint titokgazdától kapott felhatalmazást ennek közlésére. Mint mondta, feladata az volt, hogy az IMF-csatlakozás előkészítésében működjön közre. „A kémelhárító nem ügynök, nem besúgó” – szögezte le. Hozzátette: a kémelhárítás és a hírszerzés ősi mesterségek, amelyek a haza érdekeit szolgálják.

Ugyanis a Magyar Nemzet kedden írást közölt Medgyessy állítólagos ügynökmúltjáról, s ebben az állt, hogy 1961-től tevékenykedett titkos ügynökként, 1978-ban főhadnagygyá, a BM III/II-es főcsoportfőnökségének kiemelt operatív beosztottjává nevezték ki. Tegnap a Magyar Nemzet újabb dokumentumot ismertetett, amelyről a kormányfő a parlamentben azt mondta, hogy hamisítvány. Ezért a miniszterelnök pert indít a Magyar Nemzet ellen.

Hírügynökségek szerint az SZDSZ álláspontját a Medgyessy-ügyben az befolyásolhatta, hogy a kormányfő a szabad demokraták régi igényeit kielégítő javaslattal állt elő. Eszerint megnyitnák a teljes III/III-as ügynöklistát, és megneveznék az azóta közéleti szerepet vállalt III/I-es és II-es kémeket, illetve elhárítókat is. Az ügyben 1990 óta legradikálisabb álláspontot képviselő SZDSZ elnöke, Kuncze Gábor emlékeztetett: az ügynöklistákat titkosító, MDF-kormány miniszterelnöke, Antall József is kijátszott ilyen iratokat Csurka Istvánnal és Torgyán Józseffel szemben. Azt is felidézte, hogy a Fidesz 30 évvel meghosszabbította az állambiztonsági iratok titkosságát. Medgyessy most azt javasolja a tervezett törvényben, hogy a hírhedt III/III-as csoportfőnökséggel, azaz a politikai elhárítással együttműködők névsorát teljes terjedelmében hozzák nyilvánosságra, függetlenül attól, hogy az illetők közéleti szerepet játszanak-e. A javaslat további eleme arra irányul, hogy a volt állambiztonsági iratokat őrző Történeti Hivatal kerüljön a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának felügyelete alá, alakuljon át szaklevéltárrá, és anyaga legyen teljesen kutatható. A javaslatot holnap tárgyalja a kormány és hétfőn már be is nyújtják az Országgyűlésnek.

Délután külön sajtóértekezletet tartott Gál J. Zoltán szóvivő és Tóth András titkosszolgálati államtitkár. Ez utóbbi közölte: Medgyessy 1977 és 1982 között a KGB-től védte a magyar érdekeket. Az államtitkár szerint 5 érv szól amellett, hogy a Magyar Nemzetben tegnap megjelent, Medgyessy Péternek tulajdonított jelentés hamisítvány. A kémelhárítók sohasem használhatták az őket foglalkoztató szervezet céges papírját, nem írták alá nevüket, csak fedőnevüket vagy számukat, nem volt szigorúan bizalmas, csak szigorúan titkos minősítés abban az időben, az aláírás nem egyezik meg Medgyessy aláírásával és abban évben, 1976-ban a politikus még nem dolgozott kémelhárítóként. Arra az újságírói felvetésre, hogy tisztté általában azokat nevezték ki, akik már korábban is dolgoztak a titkosszolgálatnak, Tóth András azt válaszolta, hogy Medgyessy Péter kizárólag a Valutaalappal folytatott titkos tárgyalások miatt és idejére lett kémelhárító. (m, o, nsz)