Markó és Tőkés szorgalmazza a romániai magyarság összefogását

A 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) délelőtti pódiumbeszélgetésen a két politikus - Kelemen Hunorral, az RMDSZ-t képviselő kulturális miniszterrel és Toró T. Tiborral, az EMNT ügyvezető elnökével együtt - mérleget vont arról, hol tart jelenleg ez az összefogás. Ebből a szempontból elemezte a tavaly februárban alakult Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) eddigi munkáját. 
Az EMEF-et azért hozták létre, hogy segítse az erdélyi magyarság hatékony politikai érdekképviseletét és érdekvédelmét. Paritásos alapon jött létre. Feladata közös álláspont kialakítása a romániai magyar közösség egészét érintő politikai kérdésekben. Ezek között szerepel a közösségi autonómia különböző formáinak egységes képviselete a romániai és a külföldi fórumokon, a választási együttműködés részleteinek kidolgozása, akárcsak a romániai és a magyarországi közpénzeken alapuló támogatási rendszerek hatékonyságának növelése.
Markó Béla emlékeztetett arra, hogy a testületben ma olyan személyek foglalnak helyet, akik egykor közös szervezetben, az RMDSZ-ben együtt tevékenykedtek. A magyarságot képviselő különböző szervezetek bizonyos kérdésekben ma is eltérő álláspontot vallanak ugyan, de szükség volt egy olyan keretre, amelyben lehetségesnek tűnik a közös nevező megtalálása.
Felidézte: éppen a romániai magyar összefogás eredményeként sikerült elérni, hogy az Európai Parlamentben e közösségnek legyen politikai képviselete, és megfelelő súllyal legyen jelen minden olyan romániai vagy nemzetközi fórumon, ahol sorsáról döntenek.   
Markó szerint az RMDSZ és az EMNT stratégiai céljai azonosak, legfeljebb az eszközökben és módszerekben térnek el a vélemények. Elismerte, hogy az EMEF-en belül születtek sikerek, de bizonyos dolgokban nem sikerült előrelépni.
Markó Béla ezzel kapcsolatban figyelmeztetett a szlovákiai választásokra, arra, hogy - mint fogalmazott - egy adott magyar közösség egy adott pillanatban az eredményesség esélyére szavazott, mert négy éven át sikertelennek bizonyult az etnikai alapú párt politizálása, így egy magyar-szlovák formációt juttatott be a szlovák parlamentbe. "A szlovákiai választások tanulsága számunkra az, hogy nekünk etnikai képviseletként kell eredményeket felmutatni" - hangsúlyozta.
Tőkés László - aki egyben az Európai Parlament alelnöke - maga is úgy vélte, hogy az EMEF születésekor "többre, jobbra" számított. Úgy vélte, hogy továbbra sem született meg a tényleges összefogás. Európa egyre inkább integrálódik, de éppen a romániai magyarság képtelen hasonló együttműködésre. "Ha nem egyeztetünk, ha nem hangoljuk össze nemzetpolitikánkat, akkor eljut-e bárhova is szavunk?" - tette fel a kérdést az EP alelnöke.
Részben bírálta az RMDSZ kormányzati szerepvállalását, ami szerinte bizonyos fokig fékezte a két szervezet közötti párbeszéd folyamatát. Utalt arra is, hogy az RMDSZ-szel szembenálló Magyar Polgári Párt (MPP) nem vesz részt az EMEF munkájában.
"Tarthatatlannak tartom, hogy még mindig nem sikerült plurális módon összefogni" - hangsúlyozta Tőkés. Úgy fogalmazott: miközben Magyarországon politikatörténeti szempontból is ritka választási győzelem született, az új magyar kormány a nemzeti összefogásért dolgozik, addig a romániai magyarság ellenkező irányba halad. Új fejezetet kell nyitni az EMEF működésében, máskülönben kirakatintézménnyé válik - szögezte le Tőkés László.