<p>Akkor lehet a magyar nemzet szabad, ha minden részében szabaddá válhat - jelentette ki a Magyar szabadságért-díj idei kitüntetettje, Markó Béla, erdélyi magyar költő, író, politikus vasárnap Gödöllőn.</p>
Markó Bélát, a Magyar szabadságért-díj idei kitüntetettjét köszöntötték
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egykori elnökének, a román kormány miniszterelnök-helyettesének a magyar szabadság napja alkalmából Gémesi György, (Gödöllői Lokálpatrióta Klub) Gödöllő polgármestere, a díjat gondozó alapítvány elnöke adta át a kisplasztikát és az oklevelet.
Az ünnepélyen - amelyen jelen volt Antall József néhai miniszterelnök özvegye is - Gödöllő polgármestere méltatta az utolsó szovjet katona Magyarországról való 1991-es távozásának alkalmából törvényben is rögzített szabadság napja jelentőségét, majd a hasonló nevet viselő díjról szólva kijelentette: az elismerést immár 13. éve azok kapják, akik az átlagembernél többet tettek a magyarságért, illetve a szabadságért.
Idén a díj sorsáról döntő alapítvány Markó Bélának, az RMDSZ volt elnökének, a román kormány miniszterelnök-helyettesének ítélte oda az elismerést - jelentette be. Hozzáfűzte: Markó Béla nagyon sokat tett azért, hogy az RMDSZ a legerősebb határon túli érdekérvényesítő szervezetté, illetve kormánytényezővé váljon. A kitüntetett személyisége példa lehet mindenki számára, hiszen politizálását nem a "csatabárd kiásása", a konfrontáció, hanem az optimizmus és a türelem jellemzi.
Az indoklás szerint Markó Béla "az elmúlt évtizedek alatt végzett munkásságával, életútjával, személyes példamutatásával, irodalmi alkotásaival nagyban hozzájárult a magyar nyelv és kultúra ápolásához, az erdélyi magyarság értékeinek fennmaradásához".
G. Merva Mária, a gödöllői múzeum igazgatója a költő-műfordító Markó Béla irodalmi munkásságát méltatta. Kiemelte: a kitüntetett élete jól példa arra, hogy a költői és a politikusi pálya nem összeférhetetlen, noha egymásnak ellentmondó két foglalkozásról van szó.
Markó Béla úgy fogalmazott: számára a szabadság szó szorongást és aggodalmat is jelent, hiszen a szabadságot félteni kell, s egyben küzdeni érte; nem lehet egyszer s mindenkorra megszerezni, ugyanez a feladat hárul újra és újra az egyes nemzedékekre is.
Azt mondta: a magyar nemzet akkor lesz szabad, ha minden részében szabaddá válhat, ezért küzd az RMDSZ Erdélyben 20 éve, s ő maga is.
A Magyar szabadságért-díjat korábban Bánffy György, Tempfli József, Rózsás János, Grosics Gyula, Sebestyén Márta, Pozsgay Imre, özvegy Antall Józsefné, Csoóri Sándor és Nemeskürty István vehette át, de megkapta a díjat a Kormorán együttes is.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.