Marakodó szélsőjobb

A Nagy-Románia Párt öt európai parlamenti képviselője erre válaszul kilépett a Függetlenség, Hagyomány és Szuverenitás (ITS) elnevezésű csoportból. Kilépésük nyomán az ITS-nek nincs elég tagja ahhoz, hogy önálló frakcióként szerepeljen az Európai Parlamentben. A Nagy-Románia Párt e-mailben nyilatkozatot is közzétett az ügyről: „Ez a lelkiismeretlen nő értésünkre adta, hogy szerinte minden román bűnözőként él, és rettenetes dolgokat követ el. Nagyapjára, Benito Mussolini fasiszta diktátorra és nagybátyjára, Galeazzo Cianóra (Mussolini külügyminiszterére, vejére) emlékeztet ezzel. Ilyen körülmények között nem akarunk semmilyen kapcsolatot Alessandra Mussolinivel, aki ilyen szentségtörő kijelentést tett népünkről.”

Az olasz rendőrség nemrégiben felhatalmazást kapott arra, hogy saját hatáskörében kitoloncoljon uniós országokból érkezett bevándorlókat. A Romániából érkezetteket súlyos bűncselek?ményekkel vádolják, közfelháborodást váltottak ki, ez indította arra a római kormányt, hogy megadja a jogot a rend?őrségnek a közbiztonságra veszélyesnek ítélt uniós polgárok kizsuppolására. A végső lökést egy 47 éves római nő megerőszakolása és meggyilkolása adta. E bűntettel is román állampolgárt gyanúsítanak az olasz hatóságok. Alessandra Mussolini ezt kommentálta az ITS-ben vihart kiváltó nyilatkozatával: „Az ilyen bestialitásra nem lehet enyhe intézkedésekkel válaszolni. Fel kell szólítani azonnal Románia nagykövetét, hogy hagyja el országunkat, és minden román állampolgárt nemkívánatos személynek kell tekinteni” – fogalmazott.

Az ultrajobboldali ITS januárban alakult meg, de nem kapott fontos pozíciót az EP befolyásos bizottságainak egyikében sem, mert a többiek bojkottálták. Egy-egy politikai irányzat akkor alkothat frakciót az EP-ben, ha legalább 21 tagot számlál, és ezek a képviselők legkevesebb hat országból valók. A Nagy-Románia Párt 5 képviselőjének kivonulása után csak 18 tagja maradt az ITS-nek.

Időközben kormányfői szinten is megpróbáltak enyhíteni a Bukarest és Róma között kialakult diplomáciai válságon, ez azonban nem enyhített az Itáliában érezhetően megnőtt románellenességen. Természetesen a román sajtó sem maradt és marad el a nemzeti húrok pengetésében, azt követően sem, hogy a múlt héten Tariceanu kormányfő Rómában olasz kollégájával, Romano Prodival tárgyalt. Prodi védelmébe vette a kemény olasz kormánydöntést, ugyanakkor igazságosabb bánásmódot ígért a bevándorlókkal szemben, mondván: Olaszországnak szüksége van a külföldiek, így a becsületes román – számuk Olaszországban a félmilliót is meghaladja – munkavállalóra.

Prodi a válság kapcsán a Financial Timesnak kijelentette: az EU „teljes mértékben alábecsülte“, hogy milyen mértékű kivándorlás várható Romániából az ország uniós csatlakozása után. Kiállt az EU-állampolgárok szabad mozgásának elve mellett, azonban az erről szóló, 2004-ben – mellesleg az ő EB-elnöksége idején – kidolgozott uniós direktívát elavultnak nevezte. Prodi azt szeretné, ha az EU közös szabályokat fogadna el a hazatelepítés hatékonyabbá tételéről, és jobban együttműködne az állampolgárok mozgásából eredő „összes mellékhatás“ kezelésében. (mti, ú,)